Az MPPPOT 2020. február 21-22-én (péntek és szombat) fogja tartani a XVII. Országos Kongresszusát.

A programot és a jelentkezés módját később tesszük közzé.
Minden szakembert és érdeklődőt szeretettel várunk.

https://www.facebook.com/events/481781735964571

 

 

 

Az MPPPOT XVI. Országos Kongresszusát 2019. február 22-23-án Budapesten tartotta "Pendülő húrok – emlékek, élmények rezonanciája a szülés születés terében" címmel

Időpont: 2019. február 22-23. péntek-szombat

Helyszín: Benczúr Hotel Budapest, 1068 Benczúr utca 35, Budapest.  

A konferencia facebook-eseménye: https://www.facebook.com/events/1707681219310724/ 

A Kongresszust 70015-ös kódszámmal az OFTEX orvosok és pszichológusok részére akkreditálta. A Konferencia teljes ideje alatti részvételért 12 pontot áll módunkban biztosítani. Az ÁEEK a konferencia pontértékét 18 pontban állapította meg a következő szakmacsoportok számára: felnőtt ápolás és gondozás, gyermek ápolás és gondozás, műtéti ellátás, szülészeti ellátás, védőnői ellátás, természetgyógyászat.

Kérjük, az alábbi űrlapon jelezze részvételi szándékát:https://goo.gl/forms/lw9BE5m0hz8PaKwj2

A Kongresszus azt a témát kívánja körbejárni, hogy egy gyermek fogantatás, majd a várandósság, szülés és gyermekágy során az érintettekben mennyi réteg szólal meg a test / lélek nyelvén. És valójában kik is érintettek? A szülők, a nagyszülők, a várandóságot és szülést kísérő szakemberek? Mire rezonálunk szülőként, szakemberként? És mit kezdünk a megpendült húrok hosszan bennünk zengő hangjaival? A fenti kérdésekre és az erre rezonáló további témákra keressük a választ különböző szakmák tapasztalatainak megosztásában.

Szeretettel várjuk a szülés-születés terében jelenlévő különböző szakmák képviselőit, az egyes szakmák tanulóit és a perinatális témák iránt érdeklődőket.

2019-02-22

 

 

 
 
 
PROGRAM: 
 

2019.02.22. PÉNTEK

8:30-9:30 Regisztráció

09:30 Megnyitó
dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász szakorvos, az MPPPOT elnöke

PÉNTEKI ELSŐ ÜLÉS. Üléselnök: Andrek Andrea

09:45  A humanisztikus szülés kerékkötői
dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász orvos, pszichoterapeuta

10:05 Gép vagy (az) ember? – avagy az intuíció a perinatális döntésekben
Dr. Varga Katalin PhD  tanszékvezető egyetemi tanár

10:25  „Kezdhetek folytatódni…” – a szakember érzelmi érintettsége a perinatális munka során 
Baráth Zsuzsanna perinatális szaktanácsadó

10:45 „Pendülő húrok” a gyakorlatban
 dr. Gutmann Orsolya szülész-nőgyógyász orvos
11:05  Megbeszélés
11:20 – 12:00 Kávészünet

 

PÉNTEKI MÁSODIK ÜLÉS, Üléselnök: Molnár Judit Eszter

12:00  Megtestesülés és szeparáció – a születés traumája Otto Rank százéves szemüvegén át
dr. Frigyes Júlia pszichiáter

12:20  A szeparációtól a kapcsolódásig – avagy a saját születés- és szüléstörténet hatása a szülésznői munkára egy személyes történet tükrében
Németh Anna szülésznő

12:40 Születésélmények aktivizálódása a Kapcsolatanalízisben
Dr. Hadházi Éva PhD pszichológus, MPPPOT elnökségi tag
13:00 Megbeszélés

 

13:15 – 15:00  EBÉDSZÜNET

PÉNTEKI HARMADIK ÜLÉS. Üléselnök: Liptákné Horváth Zsuzsanna

15:00 Egyetemes élmény, személyes változás – a perinatális élmény rétegzettsége
Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, MPPPOT elnökségi tag

15:20  A születés a terápiában
Molnár Judit Eszter klinikai szakpszichológus, MPPPOT elnökségi tag

15:40  Apává válás
Pongrácz Dóra és Czímer Mihály pszichológusok
16:00  Megbeszélés
16:15 - 16:45 Kávészünet

PÉNTEKI NEGYEDIK ÜLÉS. Üléselnök: Dr. Hadházi Éva PhD

16:45  Aktiválódott élményrétegek a szülésre készülődés során – szomatopszichoterápiás tapasztalatok, esetvignetták
Andrek Andrea pszichológus, szomato-pszichoterapeuta, MPPPOT alelnök

17:05  Korábbi szülésélmények megelevenedése a testvér születésénél – a „tortenetek.szules.hu” szülésélményeinek tartalomelemzése
Liptákné Horváth Zsuzsanna perinatális szaktanácsadó, MPPPOT alelnök

17:25 Megbeszélés

17:40 – 17:55 A 2018-as „Séta” film vetítése: Úton… Séta a szülés-születés minőségéért

18:00   MPPPOT Éves Közgyűlés

19:00  Fogadás

 

2019.02.23. SZOMBAT

8:00-9:00 Regisztráció

SZOMBATI ELSŐ ÜLÉS. Üléselnök: dr. Bödecs Péter

09:00 Anyák élményei a magyarországi szülészeteken – Várandósság, vajúdás, szülés
Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő, perinatális- és laktációs szaktanácsadó, MPPPOT elnökségi tag

09:20 Anyák élményei a magyarországi szülészeteken – Szoptatástámogatás a gyermekágyas osztályon
dr. Kun Judit Gabriella orvos, laktációs szaktanácsadó

09.40  Első lépéseim a szülőszobában
Palai Dorottya szülésznő hallgató

10.00  Életkezdet Bababarát módra
Hasilló Annamária szülésznő, laktációs szaktanácsadó

10:20 Megbeszélés

10:35 – 11.00  Kávészünet

 

SZOMBATI MÁSODIK ÜLÉS. Üléselnök: Orosz Katalin

11:00  Segítség a segítőnek
Csörgő Andrea perinatális szaktanácsadó

11:20 Apró babák, hatalmas kihívások – pszichológus a koraszülöttellátásban
Illés Szilvia pszichológus

11.40 Koraszülésben érintett édesanyák narratíváinak vizsgálata a szülés körüli időszakról. A Veszélyeztetett Várandós Támogató Program kidolgozása
Dr. Dombi Edina PhD pszichológus, Monostori Dóra védőnő, mentálhigiénés szakember és Dr. B. Erdős Márta

12:00 Poszterbemutatók
1, A szülés körülményeinek hatása a csecsemőtáplálás során mutatott anyai válaszkészségre - Ádám Judit dietetikus
2, Tapasztalatok az érzelmi ellátással kapcsolatban a koraszülött mentésben Batiz Réka Hanna pszichológus hallgató

12:20 – 12.40 Megbeszélés

12.40 – 14.00 Ebédszünet

14:00  MŰHELYEK

1. Evidencia és/vagy rezonancia: „érzelmi jelenléttel történő ellátás” – a Cerny modell
dr. Somogyvári Zsolt PhD, MSc. tanszékvezető főiskolai tanár SE ETK CsMT, szakmai vezető Peter Cerny Alapítvány
Dr. Varga Katalin PhD tanszékvezető egyetemi tanár ELTE PPK APT
Ördögh Csilla tanársegéd, ELTE PPK APT

2.  Születésélmények aktivizálódása a Kapcsolatanalízisben
Dr. Hadházi Éva PhD, Laczka Zsuzsanna, Dobiné Olasz-Papp Nóra, dr. Somkövi Ágnes anya-magzat kapcsolatanalitikusok

3. „Millió apró tükörben láthatod magad, hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy.” (Hamvas Béla). Bálint csoport demonstráció – fókuszban a segítő kapcsolat
dr. Dobó Katalin, a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság képviselője

4. A perinatális veszteség árnyalatai: Ki az érintett?
Geiszbühl -Szimon Petra mentálhigiénés segítő szakember és Pintér Ilona gyásztanácsadó

5. TEST – ÉRZÉSEIM, bontakozó lélek a kapcsolati térben – avagy a reflexektől a kapcsolati dimenziókig
Horváth Éva mozgásfejlesztő, perinatális szaktanácsadó

 

16:00  Záró kör - Megbeszélés  (Moderátor: Orosz Katalin)

16:30  A konferencia befejezése

 

2019 az MPPPOT XVI. Kongresszusa
Absztraktok
 

Andrek Andrea pszichológus, szomato-pszichoterapeuta, MPPPOT alelnök: Aktiválódott élményrétegek a szülésre készülődés során – szomato-pszichoterápiás tapasztalatok, esetvignetták

A gyermekvárás ideje felfokozott érzelmi állapot a várandós pár életében. A várandósság során átélt intenzív normatív krízis során anya és apa pszichés stabilitása egyaránt csökken: a szülők személyisége „megnyílik”, s e nyitottság kiváló lehetőséget nyújt a változásra: a személyiség korai „rétegei”, ezek sérülései mutatkozhatnak meg a felbukkanó érzésekben, konfliktusokban. A szomato-pszichoterápiás munka során a terapeuta saját érzésein túl testi szenzációi, valamint a pácienssel való szomatikus egymásrahangolódása nyomán a szomatikus szinkronjelenségek egyaránt hasznosításra kerülnek.

Az előadás célja, hogy felhívja a figyelmet a módosult tudatállapotban zajló szomato-pszichoterápiás munka intervenciós és prevenciós lehetőségeire a perinatális időszakban. A nehéz érzések megfogalmazása és a test-érzetek beazonosítása segíti a feszültségek és szorongások oldódását. Lényeges lépés a saját érzések, testérzetek, élmények elkülönítése a saját anyáétól, vagy akár két-három generációval korábban élt nehéz sorsú felmenőkétől. A saját érzelmek stabilizálása és testi lehorgonyzása segítheti a kellemetlen vagy fenyegető várandóssági tünetek enyhítését, megszüntetését (pl. émelygés, hányás, haskeményedés, vérzés). A terápiás folyamat során beazonosított saját test-érzetek, test-élmények segíthetik az anyákat abban is, hogy pontosabban érzékeljék testük, magzatuk és újszülöttjük jelzéseit a várandósság, szülés és gyermekágy idején.

Az előadás esetvignettákon keresztül mutatja be a változások ívének támogatási lehetőségeit a gyermekvárás idején. Ismertetésre kerülnek a szerző tapasztalásában hatékonynak bizonyult hipno- és szomato-pszichoterápiás technikák, módszerek.

 

Baráth Zsuzsanna perinatális szaktanácsadó: "Kezdhetek folytatódni..." - a szakemberek érzelmi érintettsége a perinatális munka során
 
„A szülés egyik legáltalánosabb meghatározó tényezője a segítő kapcsolat, amelyben létrejön, ez pedig kikerülhetetlenül magával hozza az egymásra hangolódás és a kommunikáció vizsgálatának szükségességét is”.
A szülés körüli segítői kapcsolat témakörét írja le számos pszichoanalitikus esettanulmány, ahol legtöbbször a terapeuta beszámolói, önreflexiói állnak a középpontban. A segítő szakember és a szülőnő közötti kommunikáció ott van a mindennapi orvoslásban, szülészeteken szakember és páciens között, mégis, az irodalom eddig elvétve vizsgálta a segítő részéről jövő érzelmeket és azok praktikus visszahatását a kapcsolatra.
Az analitikus irodalomból kiindulva az elmúlt évek tudományos irodalmát vizsgáltam szakdolgozatom keretében a szisztematikus irodalomelemzés segítségével.
Előadásom témája a perinatális szakemberek - különös tekintettel a szülészorvosok, a szülésznők, valamint a neonatológus szakorvosok - érzelmi érintettsége, a múltbéli tudatos és tudattalan tapasztalások kihatása a saját munkavégzésre.
Az elmúlt 7-8 évben nagyságrendileg három nagyobb téma foglalkoztatja a kutatókat: a múltbéli gyakorlatokból levont következtetések és reflexiók; valamilyen perinatális tanácsadói helyzetből fakadó kérdésfelvetés és reflexió; illetve minden olyan eszköz (köztük a szupervízió, tréning, stb.), mely a professzionalitást hivatott a jövőben fejleszteni. Kutatói munkám során a hazai helyzetre is kitekintek.
Érdemes lehetne tehát a saját tudatos és tudattalan múltbéli tapasztalatok tudatosítására fókuszálni, mind egyéni, mind rendszerszinten, az evidence-based, szakmaiságában optimális színvonalú medicina gyakorlásának érdekében. Szakdolgozatomnak többek között erre a faktorra való figyelemfelhívás a célja.


dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász orvos, pszichoterapeuta: A humanisztikus szülés kerékkötői
 
A szavak szintjén a szülés körüli személyzet, a szülőnő és hozzátartozói is egyetértenek a humanisztikus szülés elveiben, ami aztán a folyamat során valahol legtöbbször elveszik. A szándékosan provokatív előadás során rá fogunk ébredni, hogy az egyetértés sajnos a szavak
szintjén sincs meg, ha a folyamat részleteit kibontjuk.
 

Csörgő Andrea perinatális szaktanácsadó: Segítség a segítőnek

Az EMMA Egyesület 2015-ben indította a szülés körüli időszakban nehézségeket, traumát megélő nők számára telefonos segélyvonalát. Jelenleg a harmadik önkéntes képzést tartottuk, melynek része az önismereti, saját élményt feldolgozó csoport is. Ezen felül az önkéntesek havonta vesznek részt szupervíziós alkalmakon. A képzés, az önismereti saját élmény munka és a szupervíziós alkalmak tapasztalatait osztom meg előadásomban. Ezen felül szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségei vannak a perinatális szaktanácsadóknak a segítő foglalkozásúak kiégés prevenciójában és mentális támogatásában.

Dr. Dombi Edina pszichológus és Monostori Dóra mesteroktató:Koraszülésben érintett édesanyák narratíváinak vizsgálata a szülés körüli időszakról. A Veszélyeztetett Várandós Támogató Program kidolgozása.

A Korábban Érkeztem Alapítvány projektjének felmérési időszakában kutatási szerződést kötött a Szegedi Tudományegyetemmel. A „Mentorház”- projekt keretében 500 fős koraszülött gyermeket nevelő szülői mintán zajlott le kvalitatív és kvantitatív vizsgálat a Dél-Alföldi régióban, így sor került interjúk felvételére, kérdőíves vizsgálatra, valamint fókuszcsoportos vizsgálatokra. Az adatok elemzése, összefüggések vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Kutatásunk előzetes eredményei rávilágítanak a koraszülésre adott szülői adaptáció szempontjából jelentős prediktív tényezőkre, mint az információ hiányára a koraszülöttségről, valamint a támogató erőforrások elégtelenségére. A várandósság, valamint a szülés körüli időszak narratívája felhívta a figyelmünket arra a tényre, hogy szükséges egy komplex támogató programot kiépíteni a szülészeti intézményekben. A támogató program preventív szemlélet jegyében egyéni és csoportos formában kerül megvalósításra a szülészeti intézményekben. Mind a tervezés, mind a kivitelezés különböző szakemberek együttműködése révén valósul meg, pszichológus, védőnő és perinatális szaktanácsadó bevonásával. A pszichoedukáció, támogatás és információátadás mellett a program célkitűzése az egészségügyi személyzet érzékenyítése, szemléletformálása is. Előadásunkban kitérünk a várandósságot és a perinatális időszakot érintő kutatási eredményeink ismertetésére, valamint a komplex támogató programunk bemutatására.

Kulcsszavak: koraszülés, veszélyeztetett várandósság, prevenció

„Mentorházak és mentorhálózat kialakítása koraszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban”- EFOP-1.2.10-16-2016-00002 projekt keretében végzett kutatás eredményei.

 
Dr. Frigyes Júlia pszichiáter: Megtestesülés és szeparáció – a szülés traumája Otto Rank százéves szemüvegén át
 
Előadásomhoz vezérfonalnak használom Otto Rank 1924-ben írott könyvét, A születés  traumáját. Megkapó és ellentmondásos, már-már zavarba ejtően sokrétű mű, melynek pszichoanalitikus, terápiás, kultúrtörténeti, sorsfilozófiai, és nem utolsósorban szülészeti mondanivalója egyként jelentős, és sok szempontból korunkban is aktuális. Igyekszem általa  közelebb jutni ahhoz a kérdéshez, hogy mit is jelent emberként világra jönni, milyen a magzatnak, a megszületőnek és a megszületettnek a viszonya az anyához és ez az „őskapcsolat” miképpen tükröződik nem csak az egyén további életében, hanem az emberi kultúra és civilizáció egész történetében. Rank olvasatában a magzati létezés Paradicsomának elvesztése egy minden emberi lényt érintő univerzális trauma. Ez az elveszett Paradicsom tükröződik az emberi tudattalan minden vágyakozásában, álmainkban, hiteinkben, alkotásainkban, betegségeinkben és harcainkban. Előadásomban többek között  kitérek rá, hogy a törekvés ennek a traumának az elfojtására miképpen vezet a női erő háttérbe szorításához, és elemzem ennek lehetséges perinatális szakmai vonatkozásait.
 
Dr. Gutmann Orsolya szülész-nőgyógyász orvos: „Pendülő húrok” a gyakorlatban
 
Megjelenik-e a magyar szülészeti ellátó rendszerben az a tudás, hogy a korábbi szülések, illetve születések élményei, emlékei megjelenhetnek a következő szülésekkor? Miben segítene, ha tágabb körben ismert lenne, hogy van egy ilyen fajta rezonancia a szülés – születés terében? Természetesen mind a szülő nő és mind a szülés körül segítők esetében működnek ezek a mechanizmusok. Az előadásban szeretnék példákat is hozni mind a szülő nő, és mind a segítő oldaláról, amikor korábbi emlékek, élmények aktivizálódása hatással van a jelenben folyó szülésre, szülés kísérésre.


Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő, szoptatási tanácsadó, perinatális szaktanácsadó: Anyák élményei a magyarországi szülészeteken - Várandósság, vajúdás, szülés
 
A vajúdás és szülés körülményei, a kórházban töltött első napok, a támogató vagy nem támogató kommunikáció, a szükségtelen beavatkozások, az anya és az újszülött szeparációja, az ellátási rutin alapvetően meghatározzák a szülés megélését és kimenetelét, a szoptatás sikerét, az anyai kompetencia kifejlődését és a családi harmónia későbbi alakulását.
Előadásunkban azokat a tapasztalatokat szeretnénk ismertetni, amiket hazai szülészeti intézményekben szült édesanyák osztottak meg velünk nem reprezentatív, kérdőíves felmérésünk során a várandósgondozással, szüléssel, illetve a kórházi szoptatás támogatással kapcsolatban.


Dr. Hadházi Éva PhD pszichológus: Születésélmények aktivizálódása a Kapcsolatanalízisben
 
A Kapcsolatanalízis elsősorban a méhben fejlődő magzat és édesanyja között levő kapcsolat harmonizálását hivatott segíteni. A folyamat során létrehozott relaxált állapotban nem ritka, hogy az anyák olyan megélésekről adnak számot, melyekből a saját magzati és születésélményeik aktivizálódására lehet következtetni. A kapcsolati térben megjelenő szimbólumok, testérzetek mind-mind egyéni jelentéstartalommal bírnak és kibontásuk segíti az édesanyát, a gyakran traumatikus élmények feldolgozásában. Az esetbeszámolók illusztrálni szeretnék a kapcsolatanalitikus munka kínálta lehetőséget az anyai tapasztalatok lehetséges értelmezésére és integrációjára, ami nélkülözhetetlen a magzat „önálló” létének elismeréséhez, a vele való kapcsolat elmélyítéséhez.

Hasilló Annamária szülésznő, laktációs szaktanácsadó: Életkezdet Bababarát módra

Az előadás témája, a Bababarát irányelvek mentén működő, egri Markhot Ferenc kórház Szülészeti és Újszülött osztályán eltelt 7 év monitoriálását összegzi, különös tekintettel a bőrkontaktus-aranyórák hatására, már 72 órán belül. Az elméleti háttér keretét, a perinatális pszichológia legújabb eredményei, valamint a kötődéselméleti kutatások adják, amit kellőképpen kiegészít a laktáció élettana. A helyi „specialitás” monitorizálása, Magyarországon egyedülállóan mutatja és egyben alátámasztja, a szoptatási irányelv létjogosultságát.

 

Illés Szilvia pszichológus:Apró babák, hatalmas kihívások - pszichológus a koraszülöttellátásban

Az elmúlt évek koraszülött-ellátási tapasztalatait szeretném megosztani egy előadás keretében, mert a Klinikán az ország különböző részeiből érkező nőgyógyászoknak tartott továbbképzéseken nagyon sok visszajelzést kaptam azzal kapcsolatban, mennyire kevés a gyakorlati információjuk ezen terület pszichológiai vonatkozásaival kapcsolatban. Az előadásomat a terület aktuális nemzetközi protokolljainak és kutatási eredményeinek ismertetése után esetbemutatásokra fűzném fel. Bemutatnám az általam szülőpárokkal végzett krízisintervenciót és alacsony intenzitású kognitív terápiát, a palliatív-újszülöttellátást, majd a gyászterápiát. Kitérnék a pszichológus koraszülött-ellátási teamben betöltött szerepére és lehetőségeire, abban a reményben, hogy egyfajta együttműködés, együtt-gondolkodás jöhessen létre más szülészeti-nőgyógyászati területen dolgozó kollégákkal, és ezáltal tágítani lehessen a jelenlegi ellátás korlátait.


Dr. Kun Judit Gabriella, orvos, IBCLC laktációs szaktanácsadó: Anyák élményei a magyarországi szülészeteken - Szoptatástámogatás a gyermekágyas osztályon

Régi felismerés az, hogy a szoptatás későbbi kimenetelére jelentős befolyással van az, hogy mi történik a kórházban a szülést követő első napokban. Éppen ez a felismerés indította útjára csaknem 30 évvel ezelőtt a Bababarát Kórház Kezdeményezést.
Magyarországi szülészeti intézményekben szült édesanyák körében végzett nem reprezentatív, kérdőíves felmérésünk arra kereste a választ, hogyan valósul meg a szoptatás támogatása a hazai gyermekágyas osztályokon. Körképünk rávilágít arra is, hogy a bababarát címet viselő intézmények szakmai támogatásának utóbbi években tapasztalt hiánya visszaveti ezen intézmények korábbi jó gyakorlatát is.

Liptákné Horváth Zsuzsanna perinatális szaktanácsadó: Korábbi szülésélmények megelevenedése a testvér születésénél – a „törtenetek.szüles.hu” szülésélményeinek tartalomelemzése
 
Az első gyermek szülése kitörölhetetlen emlékeket hagy egy anya lelkében. Az ekkor átéltek erősen befolyásolják az anya következő gyermeke szülésére való felkészülését. Jellemzően milyen tapasztalásai vannak egy anyának az első gyermek szülésekor? Ezek a tapasztalások milyen érzelmi reakciót és döntést váltanak ki belőle a következő várandósságaira nézve? Anyák és apák által megírt szüléstörténetek tartalomelemzésével keressük az összefüggéseket, hogy hogyan viszonyul az első szülés emléke az újabb szüléshez vagy szülésekhez. Vizsgáljuk, sikerül-e a szülők preferenciáit, választásait érvényre juttatni vagy átélni az újabb szülés során, és ha igen, milyen körülmények segítik őket ebben.


Molnár Judit Eszter klinikai szakpszichológus: A születés a terápiában
 
A szülő-csecsemő terápiákban a szúletéstörténet időbeli közelsége is segíti az ezzel való munkát. Regulációs és kapcsolati zavaroknál hogyan dolgozhatunk a születésélménnyel? Milyen módokon jelenítik meg, teszik témává ezt a kicsik ? A kapcsolati térben történő változások bemutatása eseteken át.


Németh Anna szülésznő: A szeparációtól a kapcsolódásig – avagy a saját születés- és szüléstörténet hatása a szülésznői munkára egy személyes történet tükrében
 
Előadásomban, mint egy példaként, a személyes történetemen keresztül mutatom be azt, hogy a saját szülés élményének egyes mozzanatai hogyan befolyásolhatják a szülésznői munkát. Önismereti munkám során azt is felfedeztem, hogy a szálak messzebbre vezetnek, egészen a megszületésemig.
Ezen élményhez való érzelmi hozzáférésem egy pszichoterápiás csoporton történt meg 9 évvel ezelőtt, ahol szembesültem azzal, hogy mit is jelentett ez számomra akkor, és a későbbi életemben egyaránt, így a gyerekeim szülésénél is: ez a szeparációtól való félelmem, és az együttlétre való vágyakozás volt.
Ezért a szüléseimkor is ez vált a fő szemponttá, melyet meg is élhettem, mind a gyermekeimmel, mind az engem kísérő szakemberekkel. És ebben a kapcsolódásban tudott megtörténni valami, ami személyes élménnyé tette a pszichoszomatika létezését és fontosságát. Ez a tapasztalat nagyot fordított mind a magánéletemen, mind a szakmai szemléletmódomon. Tudatosan ránézve jól látom, hogy az elválasztottságtól való félelmem, és a kontaktusra vágyódásom hogyan jelenik meg a kismamákhoz és a különböző kórházi beavatkozásokhoz fűződő viszonyaimban. A szüléseim élményei pedig miként jelennek meg a munkám döntéshelyzeteiben, főként a kommunikációmban, melyekben most már nem tartom elhanyagolhatónak az érzelmi szempontokat és a kapcsolódást.
 
Orosz Katalin klinikai szakpszichológus: „És akkor csöngött a telefon” – egyetemes élmény és személyes változás a perinatális csoportterápiában. A perinatális élmény rétegzettsége
 
A „Születni – újjászületni” csoport 3 napos ideje alatt sok húr megpendül a résztvevőkben és a segítőkben egyaránt. A résztvevőkben saját születésük valamint gyermekük születése élményei oldódnak ki, kapcsolódnak be. A segítőkben is saját születésük rezonálhat, ha érzelmi történéseiben párhuzamok lelhetők fel. Ez elsődleges történés, mely azonban rétegzettségében más hatásokat sokszínűen egyesíthet. Ebben legfontosabbak a szubkulturális és a transzgenerációs jelenségek.
Közismert jelenség, hogy amikor az életünk idővonalán elérünk egy olyan élményhez, amely érzésvilágában komplexen önazonos egy korábbi élményünkkel, akkor a belső térben felszabadulhat a korábbi élmény érzelmi világa, és mintegy rezonál, esetleg megnyílik, hozzáférhetővé válik a korábbi esemény komplex testi, érzelmi, szociális minősége. Az előadáson két esetrészlet bemutatásával illusztráljuk az elméleti leírást.
A születés körül segítő szakemberek (orvos, szülésznő, bába, dúla) szupervíziós munkája alapján rendszeresen találkozunk azzal, hogy bizonyos bevonódás történik alkalomszerűen a szülés vezetése/kísérése során is. Amennyiben a szakember részt vesz a csoporton, saját élményének feldolgozása gyakran nemcsak a személyes fejlődést segíti, hanem a szakmai munkát is.


Palai Dorottya szülésznő hallgató: Első lépéseim a szülőszobában
 
Harmadéves szülésznő hallgatóként más szemmel, lélekkel vagyok jelen ebben a hivatásban. Mikor a képzésre jelentkeztem, azt gondoltam, hogy ez egy pörgős, de egyben embereket segítő szakma, amiben meg fogom találni a helyemet. Ez az elképzelés mára már kristályosodott, és biztosan sokat fog még változni. Ma azt tudom mondani, hogy nem csak ügyes szülésznő szeretnék lenni, hanem más– a szó legnemesebb értelmében. És ez az az érzés, ami nyitottá tesz és hajt a tanulásban. Azt vallom, hogy a szülés egy élmény, nekem pedig célom megteremteni erre a lehetőségeket. Ismerőseim keserű és rövid megjegyzéseiből áll össze, hogy nagyon sokan más tapasztalatokkal hagyták el a szülőszobát. Ezen a méltatlan állapoton szeretnék javítani másságommal.
 

Pongrácz Dóra pszichológus és Czímer Mihály: Apává válás

Az előadás az apasághoz vezető úton megjelenő "próbatételeket" mutatja be esetrészleteken keresztül. Milyen érzések aktiválódnak a múltból? Milyen "korai" élmények születnek a jelenben?

 
Dr. Varga Katalin PhD pszichológus: Gép vagy (az) ember? – avagy az intuíció a perinatális döntésekben
 
A modern orvoslás szinte teljesen mellőzi az intuíciót a döntéshozásban. Nem oktatja, nem „veszi komolyan”. Holott az emberi döntésekben mind nagyobb szerepet kap az intuíció, ahogy több tényezős, nehezen követhető, összetett rendszerekkel van dolgunk. A szülés ilyen.
Az általános trend inkább a gépeket és monitorozást helyezti előtérbe a természetes emberi összehangolódással, mint informáciforrással szemben. Az óhatatlan bizonytalanságból fakadó feszültség leküzdésére az orvoslás beavatkozásokkal, tesztekkel, gépekkel törekszik.
A szülés esetében ez mind távolabb vezet a természetes folyamattól, és – paradox módon – mind nehezebbé teszi a folyamat követését, hisz a megoldás keresése csak fokozza a bonyolultságot és az ebből fakadó bizonytalanságot.
Egy hazai felmérés adataiból szemezgetve amellett érvelek, hogy a szülés terén is nagyobb szerepet kellene kapjon az intuíció, az oktatásban, a szakmai érvelésben, és – főképp – a tényleges folyamatokban.
 

POSZTERBEMUTATÓK

Ádám Judit dietetikus:A szülés körülményeinek hatása a csecsemőtáplálás során mutatott anyai válaszkészségre

Egyre növekvő tudományos bizonyíték támasztja alá a csecsemő első táplálási tapasztalatai és a későbbi életévekben kialakuló, táplálkozással összefüggő megbetegedések kapcsolatát. Kiterjedt szakirodalom és nemzetközi ajánlások támogatják a válaszkész táplálás koncepcióját, valamint kiemelik, hogy ez a megközelítés fontos szerepet játszik az étkezési zavarok és az elhízás megelőzésében. Szakdolgozati kutatásomban 6-18 hónapos csecsemők édesanyjai válaszoltak olyan kérdésekre, melyek a szülés körülményeit, a korai bőrkontaktust, a tápszeres táplálást és a szoptatást, a csecsemőtáplálás körülményeit, valamint az anyai attitűdöt járják körül. A kutatás eredményei alátámasztják a témában korábban megjelent tanulmányok megállapításait, valamint olyan új összefüggéseket is felvetnek, mint a szülés-születés módja és az anyai válaszkészség közötti kapcsolat. Például a császármetszéssel szült anyák, illetve azok, akik tápszerrel táplálnak, szignifikánsan alacsonyabb válaszkész pontszámot értek el. A poszteren ezen eredmények kerülnek bemutatásra. Mivel a vizsgálat résztvevőit közösségi médián keresztül értem el és online kérdőívet alkalmaztam, a kutatás eredményei nem tekinthetők reprezentatívnak. Másfelől viszont a vizsgálati minta nagysága (n=1196) miatt az eredmények igen figyelemreméltók és felhasználhatók későbbi kutatásokban, melyek a szülés-születés körülményei és az anyai válaszkészség összefüggéseire irányulnak.

 

Batiz Réka Hanna hallgató: Tapasztalatok az érzelmi ellátással kapcsolatban a koraszülött mentésben

Az intézményközi együttműködés keretében 2013-ban vezette be a Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat kivonuló szolgálatának változó helyszínein, a koraszülött- és újszülött-ellátásban lévő valamennyi munkatársra vonatkozóan az ún. „érzelmi jelenléttel történő ellátás” gyakorlatát. Ennek célja, hogy a neonatológiai mentés során tudatosan alkalmazzuk az affektív pszichológia legújabb ismereteit, ezáltal közelítve a mechanikus tárgyszerű ellátást az elvárható legmagasabb szintű humanizált ellátáshoz. Ennek során különféle technikákkal erősítjük az újszülött és a neonatológiai team, valamint az anya, apa (család) kapcsolatát, bármilyen körülmények között. Az „érzelmi jelenléttel” történő ellátással biztosítjuk mind az újszülött, mind az ellátó személyzet mentálhigiénés egyensúlyát.

A modell elemeit mutatjuk be, hangsúlyozottan gyakorlati szempontból. Emellett beszámolunk a bevezetés óta eltelt 5 év tapasztalatairól.

 
MŰHELY 1.
Evidencia és/vagy rezonancia: "érzelmi jelenléttel történő ellátás" - a Cerny modell műhely
Dr. Somogyvári Zsolt PhD., MSc. tanszékvezető főiskolai tanár SE ETK CsMT, szakmai vezető Peter Cerny Alapítvány
Dr. Varga Katalin PhD. tanszékvezető egyetemi tanár ELTE PPK APT
Ördögh Csilla, tanársegéd, ELTE PPK APT
 
Az intézményközi együttműködés keretében 2013-ban vezette be a Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat kivonuló szolgálatának változó helyszínein, a koraszülött- és újszülött- ellátásban lévő valamennyi munkatársra vonatkozóan az ún. „érzelmi jelenléttel történő ellátás” gyakorlatát.
Ennek célja, hogy a neonatológiai mentés során tudatosan alkalmazzuk az affektív pszichológia legújabb ismereteit, ezáltal közelítve a mechanikus tárgyszerű ellátást az elvárható legmagasabb szintű humanizált ellátáshoz. Ennek során különféle technikákkal erősítjük az újszülött és a neonatológiai team, valamint az anya, apa (család) kapcsolatát, bármilyen körülmények között.
Az „érzelmi jelenléttel” történő ellátással biztosítjuk mind az újszülött, mind az ellátó személyzet mentálhigiénés egyensúlyát. A műhelyen a modell elemeit mutatjuk be, hangsúlyozottan gyakorlati szempontból. Emellett beszámolunk a bevezetés óta eltelt 5 év tapasztalataiból.
 

MŰHELY 2.

Születésélmények aktivizálódása a Kapcsolatanalízisben

Dobiné Olasz-Papp Nóra anya-magzat kapcsolatanalitikus

Hadházi Éva PhD pszichológus

Laczka Zsuzsanna

dr. Somkövi Ágnes orvos, kapcsolatanalitikus

A Kapcsolatanalízis elsősorban a méhben fejlődő magzat és édesanyja között levő kapcsolat harmonizálását hivatott segíteni. A folyamat során létrehozott relaxált állapotban nem ritka, hogy az anyák olyan megélésekről adnak számot, melyekből a saját magzati és születésélményeik aktivizálódására lehet következtetni. A kapcsolati térben megjelenő szimbólumok, testérzetek mind - mind egyéni jelentéstartalommal bírnak és kibontásuk segíti az édesanyát, a gyakran traumatikus élmények feldolgozásában. Az esetbeszámolók illusztrálni szeretnék a kapcsolatanalitikus munka kínálta lehetőséget az anyai tapasztalatok lehetséges értelmezésére és integrációjára, ami nélkülözhetetlen a magzat „önálló” létének elismeréséhez, a vele való kapcsolat elmélyítéséhez.

 
MŰHELY 3.
„Millió apró tükörben láthatod magad, hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy” (Hamvas Béla). Bálint csoport demonstráció – fókuszban a segítő kapcsolat
Dobó Katalin, a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság képviselője

A workshopon a résztvevők egy rövid bevezetőt követően Bálint-csoporton vesznek részt. Egy önként vállalkozó egy olyan szakmai esetet mond, mely akkor és ott felszínre bukkan benne, egyetlen kritérium, hogy a konferencia programjához illeszkedjen. A csoport az esetet megbeszéli,  a segítő-kliens kapcsolatról szabadon merengve, annak számtalan aspektusa, rétege kerül felszínre. A résztvevőkben megmozdulnak, megjelennek az eset által keltett érzések, emlékek, élmények. Az esethozó, egyfajta tükrön, át a csoport segítségével a kapcsolatot, saját és a kliense érzéseinek komplexitását megtapasztalja, elakadásában a csoporttól segítséget kap. Amennyiben a jelentkezők létszáma meghaladja a 12-14 főt, külső és belső körrel dolgozunk.  A csoport élményt követően a workshopon lehetőség lesz a módszerről beszélgetni.

 

MŰHELY 4.

A perinatális veszteség árnyalatai: Ki az érintett?

Geiszbühl-Szimon Petra mentálhigiénés segítő szakember

Pintér Ilona gyásztanácsadó, gyászcsoport vezető

A születés körüli élmény nem mindig a reményteli várakozások ígéretének megfelelően alakul. Amikor a magzat, kisbaba meghal, jelentős terhelést, kiemelten traumatizáló életeseményt jelent a veszteséget megélt szülőpár számára. Nagyon fontos, milyen támogatást kapnak környezetüktől - az egészségügyi dolgozók, a segítők, a család, és barátok részéről ahhoz, hogy a belső erőforrások mozgósítása mellett, támogató környezetben induljon el és történjen meg egy adaptív gyászfeldolgozás.

A pre- és perinatális veszteséget megélt szülők mellett részesei a tragédiának az egészségügyi dolgozók, a területi ellátásban részt vevő szakemberek, segítő foglalkozásúak is. A szakmai felkészültség mellett az ő mentálhigiénés jóllétük is befolyásolja támogatói jelenlétüket, mely hatással van a veszteségből való felépülés kimenetére, a család jövőjére. Érzékenyítő és támogató hatású műhelyünkön rámutatunk a perinatális veszteség jellegzetességeire, az érintett szülők-, és gyászukra való fokozott odafigyelés szükségességére, az őket támogatók mentálhigiénés egészségvédelmének kihívásaira, és beszélünk a Napfogyatkozás Egyesület Támasznyújtás pre- és perinatális veszteség esetén képzése, és a Vendégbabák csoportok, mint hatékony segítségnyújtási lehetőség tanulságairól, tapasztalatairól.

 

MŰHELY 5.

TEST – ÉRZÉSEIM, bontakozó lélek a kapcsolati térben – avagy a reflexektől a kapcsolati dimenziókig

Horváth Éva mozgásfejlesztő, perinatális szaktanácsadó

Minden kapcsolatban adódnak nehézségek, problémák, konfliktusok, dilemmák legyen az szülő-gyerek, vagy test-lélek, vagy munka, szakmai kapcsolatok.

Az anyai, szülői viselkedésben bonyolult biológiai és pszichológiai hatótényezők kapcsolódnak össze több szinten, és hasonló rezonálások indulhatnak el a segítőben munkája során. Elég egy érintés, egy hang, egy tekintet, mely mélyen ható, hosszú távú változásokat idézhet elő testi-lelki folyamatokat indíthat el. Mindannyian ismerjük ezt személyes vagy szakmai életünkből.

A perinatális időszakban a családot kísérő szakmák bármelyikében más-más hangsúllyal, de a testi, mozgásos változások, testi érzetek több figyelmet kapnak, és fontos információt tartalmaznak a klienssel, családdal, nővel, gyerekkel való munka során. Így a szakembereknek többféle munkamódban is jártasnak kell lennie, azért, hogy a kliens számára teljes körű támogatást tudjon nyújtani. Sokszor kell váltani különböző munkamódok között: probléma megoldásból, támogatói, kapcsolati, meghallgatói attitűdbe, a test vagy mozgás megfigyeléséből a lelki folyamatok megértésébe és annak hatására a testre és/vagy mozgásra; vagy az intézményi, társadalmi, kulturális elvárásokból összehangolódni az ösztönös, belülről jövő cselekvésekbe. Saját tapasztalatom szerint mindegyik munkamód ritmusa, időzítése más, a temperamentum, a tudatállapot a kommunikáció is változik, attól függően melyik megközelítést alkalmazzuk.

A workshop célja, hogy beszélgetést, saját élményű megtapasztalást kezdeményezzen a témával kapcsolatban.

A Kongresszus fő támogatója az Eisberg Hungary Kft. Médiatámogatói a Mindennapi pszichológia és a Jazzy Rádió.
Kapcsolat