Nyomtatás

Az MPPPOT XIII. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁNAK ABSZTRAKTJAI

Fontos: A szombati műhelyekre feliratkozni kizárólag személyesen, a konferencia helyszínén lehet a regisztrációs pultnál, péntek reggeltől. 

 

2016-02-12 péntek 09:30  MEGNYITÓ  2015 ISPPM Conference Hildebrandt Rosnyai Bardsley Orosz Janus

Az MPPPOT XIII. Nemzeti Kongresszusát megnyitja dr. Bödecs Péter, az MPPPOT elnöke. 

Sandra Bardsley, az amerikai perinatális társaság, az APPPAH elnökének videóüzenete.

Dr. Ludwig Janus, a német perinatális társaság, az ISPPM volt elnökének köszöntő levele. 

Olga Gouni, a görög perinatális társaság vezetőjének videóüzenete. 

(A képen Dr. Sven Hildebrandt, az ISPPM jelenlegi elnöke, Rosnyay Nóra, a Perinatus Alapítvány munkatársa, Sandra Bardsley, az APPPAH elnöke, Orosz Katalin, az MPPPOT elnökségi tagja és Dr. Ludwig Janus, az ISPPM volt elnöke és szakmai vezetője; az ISPPM 2015 októberben tartott éves kongresszusán.) 

 

2016-02-12 péntek 09.45  In memoriam Raffai Jenő.

Előadó: dr. Somkövi Ágnes

 

2016-02-12 péntek 10.05 ELŐADÁS 1.  MPPPOT Elnok dr. Bodecs Peter

Várandósság alatti táplálkozás hatása a magzati fejlődésre - Magzati programozás hipotézis a szülésznőgyógyász szakorvos gyakorlati munkájában.

Előadó: dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász szakorvos, az MPPPOT elnöke. 

Szent György Egészségcentrum Győr, Karolina Kórház Mosonmagyaróvár, Margit Kórház Csorna. 

ABSZTRAKT: A várandósság anyai és magzati szövődményeinek elsődleges okai között szerepel a helytelen táplálkozás és a túlsúly. Magyarország ebben egyúttal a világelsők között helyezkedik el. A táplálkozással kapcsolatos betegségek jelentős transzgenerációs hatással rendelkeznek és alapvetően befolyásolják a következő generációk várható életminőségét. A perinatális életszakaszban kialakult anyagcserezavarok a későbbi élet során csak alacsony hatékonysággal javíthatók. 

 

2016-02-12 péntek 10.30 ELŐADÁS 2. Andrek, Hadházi, Kekecs

Programozott lélektan? A méhen belüli tapasztalatok hatása a fejlődésre, kötődésre. 

Előadók: 
Andrek Andrea pszichológus, az MPPPOT alelnöke; ELTE PPK Perinatális Szaktanácsadó Szakirányú Továbbképzés 
Hadházi Éva PhD, pszichológus, 
KGRE Fejlődéslélektani Tanszék 
Kekecs Zoltán PhD, kutató pszichológus, 
Baylor University, Department of Psychology and Neuroscience, Mind-Body Medicine Research Laboratory

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: 
Andrek Andrea pszichológus, 1996 óta tagja, 2004 óta elnökségi tagja a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaságnak. Az ELTE PPK és a társaság közös gondozásában 2007-ben alapította a perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzést, amelynek azóta is szakmai koordinátora és oktatója. Magánrendelésén elsősorban gyermekáldásra várva, a várandósság idején, a magzattal való kapcsolat elmélyítésében, a szüléssel, a babáról való gondoskodás dilemmáinak kérdéseiben, keresik fel anyák és apák egyaránt.  

Hadházi Éva PhD, 1996 óta tagja a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaságnak. A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet Fejlődéslélektani Tanszékének docenseként rendszeresen tart hallgatóinak a pre- és perinatális életidő, a szülővé válás témakörében speciálkollégiumokat. Kutató munkája középpontjában a gyermeket váró szülők, párok és családok kapcsolati jellegzetességeinek a vizsgálata áll. Gyakorló pszichológusként várandós relaxációval, anya-magzat kapcsolatanalízissel, kooperatív tanácsadással dolgozik, elsősorban várandós anyákkal, párokkal, hogy minél harmonikusabb kapcsolatot tudjanak kialakítani magzatukkal, kisbabájukkal ebben a korai, mindenki számára igen érzékeny időszakban.   
Kekecs Zoltán PhD, Baylor University, Department of Psychology and Neuroscience

ABSZTRAKT: A magzati programozás elmélet szerint a fejlődés korai, intrauterin fázisának körülményei olyan élettani lenyomatokat képeznek, amelyek sok évvel későbbi kockázati tényezőként jelentkeznek egyes betegségek tekintetében. Az előadás áttekinti az elmúlt évek jelentős kutatási eredményeit, különös tekintettel az anyát érő pszicho-szociális stressz magzatra gyakorolt hatására. Bemutatjuk röviden az erre vonatkozó hazai vizsgálati tapasztalatainkat, amelyeket az elmúlt két évben szereztünk az anyák és apák magzatukkal való kapcsolatának alakulásáról, a kötődést segítő tényezők hatásáról. Saját vizsgálatunk eredményei is alátámasztják, hogy a várandós szülők támogatása kiemelt jelentőségű a prevenciós törekvésben, a gyermek elfogadása és a szülők kiegyensúlyozott életvitele és párkapcsolata megalapozza az újszülött igényeinek szenzitív érzékelését, a biztonságos kötődés körülményeinek megteremtésére. Hosszú távon mindez hozzájárul a felnövekvő generáció kedvezőbb minőségű testi és lelki állapotához.

 

2016-02-12 péntek 10.55  ELŐADÁS 3. 

"Igézet ne fogja". A vegetatív imprintingre vonatkozó ősi tudás megjelenése a magzatvédő technikákban - néprajzi adatok és esetismertetések

Előadó: Molnár Judit klinikai szakpszichológus

 

 

11.20  Kávészünet

 

2016-02-12 péntek 11.50  ELŐADÁS 4. ea4 Varga Katalin

Epigenetika: eszik ÉS isszák

Előadó: Dr. Varga Katalin Ph.D., pszichológus 

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: dr. Varga Katalin, PhD. pszichológus, habilitált egyetemi docens. A diploma megszerzése, vagyis 1986 óta folyamatosan az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársaként dolgozik. Kutató- és elméleti munkáiban a különféle módosult tudatállapotok – kiemelten a hipnózis illetve az autogén tréning – érdeklik. A Magyar Hipnózis Egyesületének hipnoterápiás tanfolyamát 1991-ben végezte el, és hipnoterapeutaként egyre több területen (szülészet, általános anesztézia, orvos-beteg kommunikáció, transzplantáció) szorgalmazza a pozitív szuggesztiók alkalmazását, és általában a lélektani szempontok érvényesítését. Egyetemi oktatóként felfigyelt arra, hogy milyen méltatlanul mellőzött a pszichológusok oktatásában (de akár a tanárképzésben is) a szülés-születés témaköre. Pályája kezdetén ún. „speciális kurzusként” tudott e témáról órákat tartani, amelyet tanítványai, kollégái egyre gazdagabbá tettek az évek során. Ebben az időszakban született a „Szülés-születés” c. könyv, amelyet Suhai-Hodász Gáborral írtak. Mára a szülés időszaka önálló képzési formát kapott, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társasággal közösen gondozott Perinatális Szaktanácsadó posztgraduális képzés formájában, amelynek felelős vezetője az ELTE-n. Egyéni tanácsadásban 20 éve foglalkozik gyermeket váró párokkal. Az ASZP-nek alapításától fogva munkatársa és kuratóriumi tagja. Különféle szakmai valamint nagyközönségnek szóló fórumon igyekszik felhívni a figyelmet e téma rendkívüli összetettségére, finom szabályozottságra, és a szülés-születés „minőségének” messzire nyúló hatásaira.

ABSZTRAKT: Az előadásban az epigenetika főbb vonatkozásait foglalom össze, szembeállítva a mutációval. Az epigenetikát, mint gyors és rugalmas változási lehetőséget foghatjuk fel, amely közvetíti a környezeti feltételek „üzenetét” az utódgeneráció(k) felé. Az „anyság”, a gondoskodás milyensége ezen mediátor szerepet töltheti be. A rugalmasság jegyében tárgyalom azt, hogy a megfelelő (pszicho)terápiás eljárások - feltehetően - lehetőséget adnak a kedvezőtlen mintázatok transzgenerációs továbbadásának megelőzésére. 

 

2016-02-12 péntek 12.15 ELŐADÁS 5.   MPPPOT Elnokseg Ujvari Attila

444 nap, 114 szülés császármetszés nélkül

Előadó: dr. Ujvári Attila szülész-nőgyógyász szakorvos, Szent István Kórház

ABSZTRAKT: Egy szülészorvos által kísért hüvelyi szülések adatainak elemzése, a valószínűleg nem reprodukálható sikeresség hátterében fellelhető tényezők elemzésével. Ezek talán a kollégák tapasztalataival együtt hozzásegíthetnek olyan javaslatok megfogalmazásához, melyek csökkenthetik a világviszonylatban is aggasztóan emelkedő császármetszések számát. Ezen szülések lezajlásának szülészeti ellenjavallata nem volt, a hozzánk forduló kismamák motiváltak voltak a siker elérésében. Ezen időszak alatt a szülés megindulása előtt, vagy megindulásakor keletkező ok miatt 8 császármetszést végeztünk. A gondozó orvoson kívül partnerközösségben segítő szülés kolléga, választott szülésznők, együttműködő pszichológus csoport, mozgásszervi centrum, társintézetek és konzíliárus kollégák biztosították a megnyugtató szakmai hátteret a gondozáshoz. A szülések kísérése legnagyobb számban az István kórházban történt, ahol a hüvelyi szülés támogatását elősegítő feltételek nagymértékben adottak voltak. Mindemellett a szerződésben álló magánkórházak is minden lehetőséget biztosítottak. A szülészt vezető szakorvos egész pályája során nagyon elkötelezett a hüvelyi szülések lehetőségének legszélesebb körű biztosításában a biztonság nagyon szigorú szem előtt tartásával.

 

2016-02-12 péntek 12.40  ELŐADÁS 6.  MPPPOT Elnokseg Nador Csaba

"Már megint császármetszés? Igen, de most egy kicsit másképp" – Első tapasztalataink a természetes császármetszés gyakorlati megvalósításában

Előadó: dr. Nádor Csaba neonatológus, Magyar Honvédség Egészségügyi Központja Szülészeti és Nőgyógyászati osztály PIC vezetője

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: 10 éve vezet Perinatális Intenzív Centrumot (PIC), kezdetben az Országos Gyógyintézeti Központban, majd annak megszűnését követően 2007 óta az Állami Egészségügyi Központban (jelenleg MH Egészségügyi Központ). Vezetőségi tagja a Magyar Perinatológusok Társaságának, titkára a Neonatológiai Tanácsnak és az OBDK alkalmazásában neonatológia minőségügyi szakfőorvosként is tevékenykedik. 2015 óta elnökségi tagja a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaságnak. Teljes szakmai pályafutása alatt újszülöttekkel és koraszülöttekkel foglalkozott. Hitvallása, hogy a családbarát szemléletnek nemcsak az újszülöttek baba-barát ellátásában van helye, hanem akár az 1000 gramm alatti koraszülöttek magas technikai felkészültséget igénylő kezelésében is.

ABSZTRAKT: A császármetszés nem jó, de lehet, hogy szükséges. Elvégzésekor mindenképpen mérlegelni kell, hogy az nem csak a szülőnővel kapcsolatos döntés, hanem komolyan érint(het)i a születendő magzatot is. A fejlett nyugati országokban egyre gyakrabban történik meg a várandósság műtéti úton történő befejezése. Németországban 2006-ban az újszülöttek 22%-a, 2013-ban 31,8%-a jött világra császármetszéssel. Magyarországon ez az arány évek óta 30% felett van. A „normál” császármetszésnek számos hosszútávra kiható negatív hatása van. Ilyen a késleltetett bőr-bőr kontaktus, ezzel az „aranyóra” 9 fázisának megzavarása, az anya mobilizációjáig eltelt időben az anya-baba egység gyakori szétválasztása, ezzel a baba korai éhségjeleinek ignorálása, a család „szülésélmény”-től való megfosztása, a korai kötődés kialakulásának hátráltatása. Ezek a káros hatások a természetes császármetszés gyakorlatával kiküszöbölhetők. Célunk, hogy intézetünkben a természetes császármetszés rendszeres gyakorlattá váljon, a tervezhető császármetszések nagy része így történjen. Természetes császármetszés során az édesanya (lehetőség szerint édesapa is) vizuálisan végigköveti a kiemelés folyamatát. A hüvelyi szüléshez hasonlóan megteremtjük a kiemelés utáni azonnali (perceken belül) bőr-bőr kontaktus feltételeit az anya és a baba között, és ezt minimum két órán keresztül megszakítás nélkül fenntartjuk.

 

2016-02-12 péntek 13:05  ELŐADÁS 7.   ea7 Varady Erzsebet

Anyai obezitás - a foetális programozás szerepe a gyermek és felnőttkori obezitás kialakulásában. Megelőzés és a programozás hatását csökkentő lehetséges stratégiák. 

Előadó: dr. Várady Erzsébet neonatológus, laktációs szaktanácsadó

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: Gyermekgyógyász, neonatológus, IBCLC. 1975-től 1988-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (I. sz. Gyermekklinika, II. sz Női Klinika PIC), majd 1989-től nyugdijba vonulásáig (2005) külföldi, orvosegyetemhez csatolt intézményben az újszülöttellátás mellett, annak vezetőjeként egyetemi oktatási és orvostovábbképzési feladatokat is ellátott. 2007 óta a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság tagja, a Bababarát Kórház Kezdeményezés munkacsoport vezetője, a Semmelweis Egyetem és a Szoptatásért Magyar Egyesület együttműködésével létrejött Laktációs szaktanácsadó vizsgára felkészítő posztgraduális képzés oktatója és egyik szakmai felelőse.

ABSZTRAKT: A gyermek és felnőttkori  túlsúlyosság, BMI >25kg/m2 és elhízás (obezitás), BMI>30 kg/m2, az utóbbi 30 évben globális egészségügyi problémává vált. A WHO Európai Régiójában minden második felnőtt és minden ötödik gyermek túlsúlyos. Ismertetésre kerül a koncepció előtti anyai BMI osztályozása és az ennek alapján ajánlott heti súlygyarapodás a várandósság alatt, továbbá a posztpartum fogyás segítésének szempontjai. Bizonyított tény, hogy a fogamzást megelőző anyai BMI és az ajánlottnál nagyobb mértékű súlygyarapodás a várandósság alatt az utódnál megnöveli az obezitás kockázatát. A várandósság alatt fennálló obezitás gyakoribb előfordulása miatt a gesztációs problémák gyakoribbak, mint a múltban. Az obezitás az anyában növeli a vetélés, halvaszülés, koraszülés és preeclampsia incidenciát, megnő a gesztációs diabétesz kockázata, gyakrabban szükséges a császármetszés, kevesebb esély van a császármetszést követően hüvelyi szülésre. Az újszülöttben nő a fejlődési rendellenességek (velőcső záródás, szív) előfordulásának gyakorisága. A >4000 g születési súly magasabb számaránya miatt megnő a szülési sérülés kockázata, gyakrabban nehezített az újszülött élettani és anyagcserefolyamatainak adaptációja a méhen kívüli élethez. Az anyai obezitás hosszútávú hatásai az utódban: gyermek és felnőttkori obezitás, amivel gyakran társul 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, kardiovaszkuláris szövődmények. A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján a gyermekkori obezitás kialakulásában  genetikai, viselkedés által meghatározott és környezeti faktorok  dinamikus együtthatása játszik szerepet a fejlődés szenzitív időszakában (a koncepciót követő 1000 nap). Anyai  obezitás esetén a utódban megnövekedett obezitás kockázat hátterében nagy valószínűséggel az epigenom változásai és metabolikus programozás (pl. inzulin rezisztencia,  leptin rezisztencia) áll. A zsírszövet mennyisége gyermek és felnőttkorban általában pozitív összefüggést mutat a születési súllyal, azonban az összefüggés U vagy J alakú, azaz mind alacsony, mind magas születési súly esetén gyakoribb a gyermek és felnőttkori obezitás. 

Arra vonatkozóan, hogy az anyai obezitás foetális programozásának hatását  hogyan lehet csökkenteni az utódban, nincs egységes stratégia. A fizikai aktivitás és az anya és gyermek posztnatális táplálkozása szerepet játszhat. A csecsemő helyes táplálkozása csökkentheti az obezitás rizikóját és mitigálhatja a foetális programozás hatását: kizárólagos, igény szerinti szoptatás az első 6 hónapban, 6 hónapos kor körül elkezdett hozzátáplálás megfelelő minőségű és mennyiségű szolidokkal, a szoptatás folytatása legalább egy éves korig, válaszkész táplálás, a csecsemő éhség és teltségjeleinek figyelembevételével. 

 

13:30-14.40 EBÉD

 

2016-02-12 péntek 14.40  ELŐADÁS 8. Andrek Hadhazi Kekecs

Az anyák párkapcsolati megélése és a magzatukkal való kapcsolat összefüggéseinek empirikus vizsgálata

Előadók:  
Andrek Andrea pszichológus, az MPPPOT alelnöke; ELTE PPK Perinatális Szaktanácsadó Szakirányú Továbbképzés 
Hadházi Éva PhD, pszichológus, 
KGRE Fejlődéslélektani Tanszék 
Kekecs Zoltán PhD, kutató pszichológus, 
Baylor University, Department of Psychology and Neuroscience, Mind-Body Medicine Research Laboratory

ABSZTRAKT: Felismerve a korai megelőzésben rejlő lehetőségeket, az „anyai környezet” magzati fejlődésre gyakorolt hatása, az anya –magzat kapcsolat jelentősége egyre több kutatás fókuszába került az utóbbi évtizedekben. Előadásunkban a szülők és magzataik közötti egymásrahangolódást segítő tényezők feltárására irányuló kutatásunknak egy szegmensét mutatjuk be.

Empirikus vizsgálatunk célja, hogy feltárjuk, milyen összefüggések rejlenek az anyák párkapcsolati megélése és magzatukhoz fűződő kapcsolata között. Kutatásunkban önként vállalkozó 114 várandós anya adatait elemeztük. Az adatgyűjtést önbeszámolón alapuló papír-ceruza kérdőívek kitöltésével végeztük (Intrauterin Kapcsolati Kérdőív, MFAS-HU, Intimitás, adatlap). A statisztikai feldolgozáshoz ROPstat és SPSS programot használtunk. A nemzetközi tapasztalatokkal nagyjából összhangban, jelentős eltérést találtunk az anya-magzat kapcsolat erősségében bizonyos szociodemográfiai és pszichoszociális tényezők mentén. Elemzésünk szerint, a magzati kötődés mértéke szignifikáns együttjárást mutat az aktuális párkapcsolati intimitással: az észlelt gondoskodás kedvezőbb, míg az észlelt kontroll kedvezőtlenebb anya-magzat kapcsolattal jár együtt. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a várandósság időszakában az anyák szubjektív élményeit és magzatukkal való kapcsolatuk minőségét befolyásolja a párjuk, azaz az apák, támogató jelenléte. Eredményeink rávilágítanak a párkapcsolati gondoskodás percepciójának jelentőségére és meglehetős gyakorlati relevanciával bírnak, elsősorban a prevenciós, valamint a pár és családterápiás munkában. 

 

2016-02-12 péntek 15.05  ELŐADÁS 9. Nováky Rita

Várandósgondozás - szüléskísérés új utakon Igények és lehetőségek

Előadók: Nováky Rita, dr. Rákócziné Krämer Ágnes, szülésznők, perinatális szaktanácsadók

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: Nováky Rita, az Országos Bábaszövetség volt elnöke, 2012-ben lett tagja a Magyar Pre-és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaságnak. Perinatális szaktanácsadóként a Perinatus Alapítvány szakmai csapatával dolgozik, ahol egyéni és csoportos formában szülésélmény-feldolgozással foglalkozik, illetve veszteséggel küzdőknek segít. Szülésznőként a Szent István Kórházban dolgozik önkéntes segítőként.

ABSZTRAKT: Vállalkozó szülésznőként feladatunk a várandósgondozás, szüléskísérés. Szoros teamben a gondozás szakembereivel, elsősorban a szülészorvossal, és egyéb szakemberekkel, többek között dietetikussal, gyógytornásszal, intimtorna-trénerrel, dúlával. A várandósgondozásunk-szüléskísérésünk új szakaszba ért, amelyben figyelmet és teret kapott a gondozásnak egyik fontos részvevője: a szülésznő személyes igénye, tehát saját magunk. Munkánkat évek óta egymás mellett végeztük, azonos szemléletben, ugyanazokkal az orvosokkal, de saját kliensekkel. Ez szinte napi 24 órás, 365 napos állandó készenlétet igényelt tőlünk. Ezzel a munkával a személyes igényeink gyakran a kísért családok igényei mögé kerültek, ami  lehetőséget adhat a kifáradásnak, kiégésnek. 2015 januárjától a gondozást ketten végezzük, közös gondozottakkal, közös kísért családokkal. Ennek az új rendszernek kialakításáról, működtetéséről, hozadékairól, nehézségeiről,  a gondozási közösség vagy team munka folyamatáról számolunk be az első év tapasztalatai alapján.

 

2016-02-12 péntek 15.30   ELŐADÁS 10.       ea10 Hompoth Emoke

Új megközelítés a magyar várandós gondozásban: a depresszió szűrés

Előadó: Hompoth Emőke, pszichológus. PhD hallgató, SZTE-ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: Hompoth Emőke diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen, a Klinikai- és egészségpszichológia szakirányon szerezte. Tanulmányai alatt bekapcsolódott egy explicit- és implicit emlékezetet vizsgáló kutatásba, emellett elvégezte az Autogén Tréning Módszerspecifikus Képzést. E képzés keretein belül, valamint a terepgyakorlatok során találkozott a tanácsadás és terápiás iránnyal. Jelenleg a SZTE-ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán PhD hallgató, ahol a várandós és postpartum nők depresszió szűrésének kutatásával foglalkozik, emellett részt vesz a betegellátásban is.

ABSZTRAKT: Célunk a depresszív tünetek mértékének felmérése volt a 2011 áprilisa és 2015 szeptembere közti szűrésben részt vevő várandós és postpartum nők körében. Összesen 3337 nő jelentkezett. Az EPDS kérdőívet a védőnők töltették ki velük háromszor a terhesség alatt és egyszer szülés után. Patológiás eredmény esetén a személy javaslatot kapott a szülészeti pszichológus felkeresésére. A statisztikai elemzéshez ismételt méréses és egyszempontos ANOVA-t használtunk. Eredményeink szerint már az első trimeszter nagyon érzékeny a várandósság alatti depresszióra. Ekkor a legmagasabb a kérdőíven elért átlagpontszám (3.716 pont), mely szignifikánsan különbözik a többi periódustól (p<0.001). Emellett ekkor volt a legtöbb olyan személy (11.4%), akinek a pontszáma átlépte a depressziót valószínűsítő határt. A szűrés azért fontos, hogy biztosítsa a lehetőséget a nőknek, hogy minor tünetek esetén konzultálhassanak szülészeti pszichológussal, így elkerülhessék a major depresszió kialakulását a későbbiekben. 

 

15.55  Kávészünet 

 

2016-02-12 péntek 16.45  ELŐADÁS 11.    ea11 Eigner Bernadett

A korai anya-gyermek kapcsolati zavar-veszélyeztetettség vizsgálata: rizikó és protektív tényezők

Előadó: Eigner Bernadett PhD, pszichopedagógus, korai fejlesztő,  Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, Mikkamakka Alapítvány

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: Szakterülete az érzelmi- és viselkedészavarok, szülő-gyermek interakciók, játékdiagnosztika és játékterápia. Gyógypedagógus (oligofrénpedagógia-pszichopedagógia) és speciális pedagógus (prevenció-korrekció szakirány). Pedagógiai bölcsészdoktori, és PhD doktori fokozata van (ELTE Pszichológia Doktori Iskola, korai rizikótényezők hatásai). Gyermekterápiákat tanult, kidolgozta az „integratív játékterápia” módszerét. Az ELTE BGGYK-n tíz évig oktatott, jelenleg a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztője. Játékterápiás programjáért megkapta az Ashoka Innovators for the Public amerikai alapítvány nemzetközi díját, s 2002-ben bekerült a gyermekvédelmi törvénybe, integratív családi játéktár néven (www.mikkamakka.hu). Érzelmi- és viselkedészavarokat mutató gyermekek és családjuk terápiás, konzultációs segítésével is foglalkozik (www.kapcsolatszerviz.hu). A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztály vezetője és több szakmai szervezet tagja.

ABSZTRAKT: A zavarjeleket mutató kapcsolat megragadható anyai tényezőkben és a korai szemtől-szembe interakciókban: az anyai interakciós stílus mintázatait kiegészíti a gyermek reaktív stratégiája. Az anya-csecsemő interakciók mérésével felismerhető a maladaptív fejlődés rizikója. Saját kutatásomban ötven anya-csecsemő páros anyai és baba faktorait, illetve interakcióit vizsgáltam. Fő kérdésem volt, mely rizikó és protektív tényezők befolyásolják a korai anya-gyermek interakciók alakulását (szülésélmény, szorongás, depresszió, szülői stressz, anyai kötődés, játékosság, egyéb pszichoszociális és biológiai tényezők). Az általam kidolgozott „Korai Diádikus Interakció Kódrendszerrel” (KDIK) elkülöníthetőek a problémamentes és a zavarjeleket mutató, atipikus interakciók. Összefüggéseket találtam anyai, gyermeki és kapcsolati tényezők között. A korai intervencióban fontos a korai anya-gyermek interakciókban megmutatkozó atipikus mintázatok megismerése, a szülői stressz feltárása, átdolgozása.  

   

2016-02-12 péntek 17.10  ELŐADÁS 12.   MPPPOT Eloado Hadhazi EvaMPPPOT Eloado Pongracz Dora

Anya-magzat kapcsolatanalitikus munkacsoport bemutatkozás - kerekasztal

A kerekasztal résztvevői: Hadházi Éva PhD pszichológus, Müller Zsófia klinikai szakpszichológus, dr. Somkövi Ágnes orvos, Bucsai-Juhász Anikó pszichológus, Pongrácz Dóra pszichológus 

ABSZTRAKT: Dr. Hidas György és dr. Raffai Jenő által kidolgozott anya-magzat kapcsolatanalízis a prenatális életidő mélyebb megértését célozza. A nemzetközi tudományos tapasztalatok (az embriológia fejlődése, a magzatok egyre részletesebb UH-os megfigyelései stb.), a több évtizedes klinikai pszichológiai, pszichoanalitikusi gyakorlat, ill. saját prenatális élmények figyelembevételével alkották meg azt a prevenciós programot, melyet a világon számos országban tanítanak. 2015 nyarán a magyar tanítványok egy csoportja elhatározta, hogy az MPPPOT keretein belül munkacsoportot alakít azzal a céllal, hogy az anya-magzat kapcsolatanalízist alkalmazó kiképzett szakemberek egymással könnyebben tudjanak kapcsolatot tartani, tapasztalataikat megosztani, egymást segíteni, tudásukat bővíteni. A munkacsoport nem titkolt célja, hogy dr. Hidas György és dr. Raffai Jenő munkássága előtt tisztelegjenek, méghozzá a legméltóbb módon: közös munkával.

18.10  Előadások vége

 

18:30  MPPPOT Közgyűlés

19.30  FOGADÁS

 

 

2016. február 13. szombat

2016-02-13 szombat 09.00  ELŐADÁS 13.   MPPPOT Elnokseg Orosz Katalin

Stressz az anyaméhben – a várandósság alatti stressz oldásának lehetőségei

Előadó: Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, Perinatus Alapítvány

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: Matematika-fizika szakos középiskolai tanár, klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta. Érdeklődése középpontjában a testi és lelki tapasztalatok egységgé formálása áll évtizedek óta. Balesetes sérültekkel, daganatos betegekkel, halálközeli élményt átélt emberek terápiájával is foglalkozott a pszichés problémák mellett. 1995 óta kutatja a perinatális élményeket és traumákat, hatékony pszichoterápiás módszereket dolgozott ki ezek felismerésére és gyógyítására. Meggyőződése, hogy békés boldog kisbabák fognak új korszakot hozni.

ABSZTRAKT: Egyre világosabban értjük a felnőtt emberekre ható stressz pszichológiáját, de még túl keveset tudunk arról, hogyan hat az anyai viselkedésben megjelenő feszültség a magzatra. Az előadásban összefoglaljuk a várandósság és a szülés, valamint az ezt követő gyermekágy rizikófaktorait a stressz szempontjából. Bemutatunk tudományos vizsgálatokat és saját terápiás tapasztalatokat a közvetetten értékelhető magzati stresszre vonatkozóan. A magzati perinatális stresszreakció élethosszig tartó hatására vonatkozóan is bemutatunk hipotéziseket. 

Az előadás második részében a jó gyakorlatot mutatom be: Mi segít az anyának a várandósság idején, hogy ténylegesen csökkenjen a magzatra ható feszültség? Hogyan tud az anya felkészülni a szülésre úgy, hogy csökkenjen a magzati kockázat a szülés alatt? Hogyan tudja a gyermekágy alatt a család csökkenteni a „kőkorszaki csecsemő”-re ható stresszt? Hogyan tudják a szakemberek támogatni a családot mindebben? Egy esetrészlet prezentálásával zárom az előadást: hogyan tudott egy koraszülött csecsemő 5 hónap alatt pszichoterápiával megszabadulni az epekövétől?

 

2016-02-13 szombat 09.25  ELŐADÁS 14.     ea14 Zsak Eva

A perinatális és intrauterin magzati halálozások jelenlegi alkalmazott gyakorlatának jellemzői és a szakemberekre gyakorolt hatásaiknak vizsgálata

Előadó: Zsák Éva PhD hallgató, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: Zsák Éva Phd hallgató az ELTE-n és a Semmelweis Egyetemen. Orvostanhallgatóként adódott először alkalma a perinatális gyász témájában elmélyedni, és kutatómunkát kezdeni a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében. Kutatási témája a perinatális és intrauterin magzati halálozások szakemberekre gyakorolt hatásainak vizsgálata. A magyar mellett angol és olasz nyelven beszél és dolgozik.

ABSZTRAKT: Az előadás célja a jelenleg alkalmazott gyakorlat bemutatása kiválasztott egészségügyi intézményekben, összehasonlítva az érvényben levő protokollt a ténylegesen nyújtott segítséggel, valamint annak tanulmányozása, milyen hatással vannak ezek a tragikus események a családokat gondozó szakemberekre. A kutatás középpontjában az adott intézményekben alkalmazott gyakorlat áll, a meglévő és kívánatos elméleti és gyakorlati kompetenciák, a személyes attitűd és a megélt nehézségek vizsgálata. Szakmailag és emberileg megfelelően helytállni különösen nehéz feladat itt, kevés kommunikációs eszközzel a gyászt megélő családok segítésére, vagy akár saját érzések feldolgozására. Éppen ezért mindezen feltételek fokozott kockázati tényezőt jelentenek a burn-out előfordulásában is. 

 

2016-02-13 szombat 09.50  ELŐADÁS 15.   MPPPOT Eloado Juhasz Ibolya

A születésminta a normatív változásokban, a fejlődésben és a viselkedésben – Esettanulmány

Előadó: Juhász Ibolya, perinatális szaktanácsadó

ABSZTRAKT: A születés tér-idő és személyes vonatkozásai, erős hatással lehetnek későbbiekben az életre, arra, hogy valaki hogyan élte meg szülését, születését, amely mintává lesz a normatív változásokban és a tanulásra általában. A természetes szülés, születés ezért, a legoptimálisabb „start” az élethez. Az érés és a készség figyelmet kíván az anyától és szülés-születés körül segédkezőktől egyaránt. A stressz, a félelem, az intervenció eszközei és módjai, a használatos gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, szülésgyorsítók, mint minden más beíródik az emlékezetbe. A klinikai praxisban pedig a diszharmonikusan fejlődő gyerekek számának növekedésével érezzük hosszú távú hatásait. A fejlődési elakadásokban, zavarokban, az érzékelés, a motoros és tónus rendellenességekben beszédfejlődési és egyéb funkciók késésében nyilvánulhatnak meg. Viselkedészavarok, pszichés problémák, különböző ismétlődő tevékenységek szintén a korai trauma bizonyítékai lehetnek. Minden, amit megélünk, feljegyződik az emlékezetben, a legkorábbi időtől a sejtállapottól kezdve. Az emlékezet megtartja a tudást a kapcsolatokról, a traumáról, amely beíródik a személyiségbe, megterhelve a tudatot magunkról, és a tapasztalást a világról. Hatással van a kötődésre a korai adaptációra. Ezért a diagnosztikus folyamatnak fontos szerepe van, és multidiszciplináris teamben végezzük. A korai prevenció, intervenció és terápiák a középpontba a gyermeket állítják és a családot. A szülők a felelősek és legjobb szakértőik a saját gyermeküknek. Ahogy a fogantatás nem elképzelhető anya-apa nélkül, úgy a születés és szép élet anya-gyermek-apa triád nélkül sem. A terápiák ezért a teljes családnak szólnak, céljuk a lelki születés, a trauma megszelídülése védett környezetben, komplex korai fejlesztés és személyes és családi pszichoterápia. Az esettanulmányban egy viselkedészavarral küzdő kisgyermek és családja történetén keresztül a születésélmény, mint viselkedésminta jelenik meg, amelynek felismerése megváltoztatja az anya-gyerek kapcsolatot és a család harmonikus működését.

 

2016-02-13 szombat 10.15  ELŐADÁS 16.   ea16 Zentai Andrea

Babára vágyók - kismamák egészséges táplálkozásra nevelése

Előadó: Zentai Andrea dietetikus, MensMentis Egészség Centrum

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: A SOTE-EFK dietetikai szakán diplomázott. A Szent Imre Kórház Diabetológiai osztályán és az Endokrin és Anyagcsere Szakambulancián foglalkozott a GDM-es kismamák életmód-kezelésével is, amit azóta is folytat. Az ottani orvosok felkérték, hogy a MensMentis Egészség Centrumbanban is segítse pácienseik gyógyulását, főként a babára vágyó nők életmódjának megváltoztatásában; emellett a dietetikai ellátás vezetője lett. 2009-től 5 évig dolgozott önkéntes dietetikusként a Bátor Tábor Alapítványnál,  2010-ben közreműködött a teljesértékű táplálkozás bevezetésében. 2014-ben a Mandulaliget Főzőiskola társalapítójaként fő célja, hogy az elmélet mellett a gyakorlatban is megtanítsák az embereket a helyes táplálkozás mikéntjére. 

ABSZTRAKT: Nemzetközi és hazai felmérések eredményei mutatják, hogy a táplálkozásnak az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében kulcsszerepe van. A hazai táplálkozási vizsgálatok szerint a fokozott energia- és zsírbevitel, a nem megfelelő zsírsav-összetétel, az egyszerű szénhidrátok túlzott fogyasztása, a napi 5 g-ot meghaladó sóbevitel és az alacsony zöldség/gyümölcsfogyasztás, mint táplálkozási kockázati tényezők már gyermekkorban kimutathatók. Ezért a születendő gyermek helyes táplálkozási szokásainak kialakítása már a várandósság alatt el kell, hogy kezdődjön. A várandósság alatt folytatott egészséges táplálkozás kiemelkedő szerepet játszik a magzat optimális fejlődésében és az anya egészségi állapotának megőrzésében. A szervezet várandósságra, szoptatásra való optimális felkészítéséhez tudatos életmódot kell folytatni. Ezen tényekre alapozva alakítottunk ki egy olyan egymásra épülő oktatási rendszert, mellyel az egész család életmódjának a megváltoztatását szeretnénk biztosítani.  

 

2016-02-13 szombat 10.40   ELŐADÁS 17.  MPPPOT Eloado Kriston Andrea

Nyitott kapun át, emóciók a szülőcsatornában - Kivágják a kaput, vagy kinyílik magától?

Előadó: Kriston Andrea pedagógus, Női Egészségműhely

SZAKMAI BEMUTATKOZÁS: Kriston Andrea vezetőségi tagja a Magyar Nőorvos Társaság Nőgyógyászat-urológia Szekció vezetőségének, és a Magyar Sporttudományi Társaság Egészségműveltségi Szakbizottságának elnöke. A Kriston Intim Torna egy 1986 óta fejlesztés alatt álló egészségnevelő módszer. Az alhasi egészségvédelmét óvodáskortól időskorig oktatják. A módszer alkalmazható prevencióra és „önrehabilitációra”, nők és férfiak számára egyaránt. A módszer hidat képez az oktatás, a szexológia, a sporttudomány, és az egészségügy tudományterületei között. 2004 óta végeznek hatásvizsgálatot férfiak körében a Debreceni Urológiai Klinika partnereként. 1998-2007-ig alkalmazták a módszert, és végeztek annak kapcsán vizsgálatokat a Szent Rókus Kórházban. 2013 óta végeznek hatásvizsgálatot több ország közreműködésével, a Debreceni Urológiai Klinika partnereként. Kutatási előkészületeket végeznek a Debreceni Nőgyógyászati Klinika együttműködésével.

ABSZTRAKT: Ki jár jobban, ha a szülőcsatorna ellazulva utat enged a babának? Mindenki! A baba kisebb ellenállással szemben születhet meg, a metszés nélküli izom könnyebben regenerálódik, az egészségügynek lényeges olcsóbb, miközben készül a mama, a placentában élénkebb a vérkeringés, és a homunkulusz szülést segítő területe kifejlődik, mint egy virág. Képzeljük el mi lenne, ha gátmetszés nélkül szülnének a nők! Miért is nem történik meg? Előadásomban sorra veszem ennek feltételeit. Mit tehet a kismama és a szülésnél jelen lévő segítő. A gátmetszés a jelenlegi helyzetben a nők segítésének a legjobb módja. Hogy gondolunk a gátunkra, érezzük a felelősséget a felkészülésünkért vagy csak az orvostól várjuk a megoldást? Egy kismama tanítványom már az anyukája méhében elvégezte a Kriston Intim Tornát.  A szülőcsatorna felkészítése egy sor előnnyel jár. Egyik előnye, hogy az ilyen mama másként neveli a gyermekét az intimitás témáiban, és azok a gyerekek könnyebben is fognak szülni, ha a körülmények adottak.

 

11:05  Kávészünet 

 

2016-02-13 szombat 11:30 MŰHELYEK

A szombati műhelyekre feliratkozni kizárólag személyesen, a konferencia helyszínén lehet a regisztrációs pultnál, péntek reggeltől. 

MŰHELY 1. Mikroszülés – filmvetítés   Microbirth poster

A beszélgetést moderálja: Novák Julianna dúla, perinatális szaktanácsadó

A résztvevők száma nincs maximalizálva, erre a műhelyre nem szükséges előre feliratkozni.

A Mikroszülés című dokumentumfilm Toni Harman és Alex Wakeford alkotása, megnyerte a 2014-es Life Sciences filfesztivál Grand Prix díját. A genetika, az epigenetika, az immun-toxikológia, az élettan és a mikrobiológia legújabb tudományos felfedezéseit számba véve a film felteszi a kérdést, vajon nincs-e itt az idő, hogy a jelenleg érvényben lévő szülési protokollt górcső alá vegyük.

 

 

 

 

 

MŰHELY 2. Mi a normális a szoptatásban? Workshop anya-csecsemő párossal dolgozó szakemberek részére   MPPPOT Eloado Ungvary Malik

előadók: W. Ungváry Renáta, IBCLC szoptatási tanácsadó (a képen jobbra) és Dr. Malik Anikó, gyermekgyógyász (a képen balra) 

SZERVEZET: PAF (Pozitív Attitűdformálás) - az Emberibb Egészségügyért Alapítvány

résztvevők száma: max 15 fő. 

ABSZTRAKT: A szoptatás az egészségügy kompetenciakörébe került, s emiatt háttérbe szorultak bizonyos aspektusai. Jellegzetes félreértések uralják a laktációval kapcsolatos megnyilvánulásokat, elvárásokat. Ezek gyermekkortól kezdve formálják a szoptatással szembeni attitűdöt, majd a szülés után jelentősen befolyásolják a szoptatási időszakot. Műhelymunkánk során sorra veszünk jellemző tárgyi és verbális megnyilvánulásokat (játékbabák cumikkal, cumisüvegek, ételek tiltólistája, fejéssel kapcsolatos tanácsok, szoptatás számok bűvöletében, szoptatással kapcsolatos szóhasználat), elemezzük, hogy ezek hol helyezkednek el a résztvevők maguk felállította normalitás skáláján, megbeszéljük, milyen hatást gyakorolnak az anyára és a csecsemőre. A résztvevők kommunikációs gyakorlatokban tehetik próbára toleranciájukat, finomra hangolhatják szoptatási normalitás skálájukat. A segítők attitűdváltozásának célja a szülői kompetencia megerősítése és a normalitás közvetítése. 

 

MŰHELY 3. FelkéSZÜLÉS a GÁTlástalan állapotra    MPPPOT Eloado Kriston Andrea

előadó: Kriston Andrea pedagógus, Női Egészségműhely 

résztvevők száma: max 25 fő. 

ABSZTRAKT: Minden felnőtt gátizmára érvényes, hogy csak rendszeres edzés hatására lesz karbantartott, de ez különösen fontos a kismamáknál. A gyakorlatok végzése azonban érzelmi viharokat kavarhat. Ezért a Kriston Intim Torna során a hibernálódott érzelmek feloldását követően először elvezetjük azokat, és csak utána építjük ki azt a képességet, amit 300 különböző gyakorlat elsajátítása során nyerünk. A jól trenírozott izom gyors, erős, állóképes, érzéki, ügyes. Pozitív érzelemmel töltött izmok lazán nyúlnak a babának utat engedve, és kímélve a mama testét.
Gyakorlatban éljük meg a gátoltságot, tapasztaljuk meg a gátat és a gátlástalanságot.

 

MŰHELY 4. Kapcsolatanalitikus műhely - Esetismertetések  MPPPOT Eloado Pongracz Dora

előadók: Döbör Ágota pszichológus, Pongrácz Dóra pszichológus, Magyar Eszter klinikai szakpszichológus, Olasz-Papp Nóra pszichológia tanácsadó, Laczka Zsuzsanna kinikai szakpszichológus 

résztvevők száma: max 25 fő. 

ABSZTRAKT: Műhelyünkben öt eseten keresztül mutatjuk be a kapcsolatanalitikus munkát. Célunk a perinatális szakemberek számára megmutatni a módszer sokszínűségét és széleskörű felhasználási lehetőségeit. Az esetismertetések azt a folyamatot mutatják be, ahogyan a kismama végzi a lelki munka nagy részét, és amint ezt a kapcsolatanalitikus szakember reflektív munkával kíséri, támogatja. A zavartalan várandóságok történetei mellett megjelennek az anyává válás folyamatát nehezítő lelki, fizikai és társas tényezők is. Tapasztalataink, gyakorlati ismereteink és szemléletünk remélhetőleg jól hasznosíthatóak a társszakmák képviselői számára is.

  

MŰHELY 5. Optimális táplálkozás a várandósság előtt, alatt és után. A bizonyítékokon alapuló gyakorlat megvalósitása - korlátok és megoldások.    MPPPOT Elnokseg Gitidisz Kriszta

előadó: Gitidiszné Gyetván Krisztina, védőnő, perinatális és laktációs szaktanácsadó

résztvevők száma: max 25 fő. 

ABSZTRAKT: A gyermeket tervező anyának mind lelkileg, mind testileg fel kell készülnie a várandóságra. Ideális esetben a várandósságot megelőzi a fogamzásra való felkészülés, mely a tervezett terhességet előtt legkésőbb három hónappal kezdődik. Az életmódbeli és étrendi változtatások nem kizárólag az édesanyát érinthetik, bár kétségtelen, hogy az ő állapota befolyásolja döntően a magzat fejlődését. Bizonyított, hogy a magzati fejlődés korai szakaszában kialakuló génhibák súlyos fejlődési rendellenességhez vezethetnek. Ezért szükséges, hogy már a fogamzás előtt jelen legyenek az anya szervezetében a károsodás kivédéséhez szükséges vitaminok és nyomelemek (folsav, B6-, B12-, C-vitamin, cink). A magzati fejlődés és felnőtt/időskori krónikus betegségek között is összefüggés van. Megfigyelhető. hogy nem kielégítő magzati súlyfejlődés esetén megnő a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívinfarktus előfordulásának gyakorisága. Az előadásomban olyan speciális endokrinológiai szempontból rizikócsoportba tartozó várandósok szeretném bemutatni ahol a táplálkozás és az életmód változása kihat magzat fejlődésére és gyermek egészségügyi állapotára. Milyen információt adhatunk a szülés után, a szoptatás támogatásához. Hogyan támogathatjuk a családokat ezekben a speciális helyzetekben.

 

13.30 Záró kör

 

14.00 Befejezés