Nyomtatás

Az MPPPOT XII. konferenciájának absztraktjai

2015. március 20. péntek

Péntek, 10:00, Megemlékezés Dr. Hidas Györgyről, az MPPPOT egyik alapítójáról, örökös elnökségi tagjáról

Hidas György, a kapcsolatanalízis egyik kidolgozója

Előadó: Müller Zsófia, klinikai szakpszichológus

A bennünk elő Hidas-módszer

Előadó: Dr. Hadházi Éva, pszichológus, egyetemi doc., KRE, Fejlődéslélektani Tanszék

Dr. Hidas György orvos tanítványával, Dr. Raffai Jenő pszichológussal együtt dolgozta ki az anya-magzat kapcsolatanalízist. A módszer ötvözi a szerzők pszichoanalitikus és perinatális tudományokban szerzett tapasztalatait. A várandós anyában és magzatában egyaránt meglévő fejlődési lehetőségre alapozva, kialakítható és támogatható egy prevenciós folyamat, amely során az egymásra hangolódás facilitálásával egy sajátos kapcsolati bázis építhető ki. A kapcsolatanalitikus segítségével létrejön egy emocionális-kognitív kötődési tér az anya és babája között. Ez mindkettejük számára átjárható és érthető, ahol az érzelmek megoszthatóvá válnak, a kapcsolatuk pedig egyre differenciáltabbá és harmonikusabbá tehető.

Többéves terápiás tapasztalatuk és a kismamák visszajelzései meggyőzték a szerzőket a módszer létjogosultságáról, így nemzetközi és hazai képzéseket szerveztek. Hidas tanár úr Müller Zsófiával 2008-ban indította el az első budapesti képzést. Mi, akik tanítványai lehettünk, Tanár úr nyitott, és megengedő egyéniségén keresztül, újszerűen - elfogadó és biztonságot nyújtó csoportmunkában - ismerkedhettünk meg a módszerrel és kiképzőink bíztatása, szupervíziója mellett kezdhettük el saját kapcsolatanalitikusi tevékenységünket. A mester – aki minden ilyen megnevezést visszautasított, de ez egyszer talán elnézi nekem – bölcsessége, meggyőződése, mély humánuma, szakmai alázata példát mutatott, támogatása, belénk vetett bizalma adja a fogódzót ma is. Köszönet érte.

 

Péntek, 10:30, Kerekasztal: Kapcsolatban a babával – orvosok a szülés körül

A kerekasztal résztvevői:
Dr. Schill Beáta, csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus (ÁÉK Honvédkórház, Perinatális Intenzív Centrum),
Dr. Ujvári Attila, szülész-nőgyógyász szakorvos (Szent István kórház),
Dr. Somogyvári Zsolt, neonatológus (Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat),
Dr. Szabó Miklós, csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus, az Újszülött Intenzív Osztály vezetője (I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika).
Moderátor: Andrek Andrea, pszichológus

Kerekasztalunk meghívott vendégei, bár különböző területeken dolgozó szakorvosok, egy közös jellemző biztosan van bennük: mindannyian vallják, hogy munkájuk során tudatosan teremtenek kapcsolatot páciensükkel: a magzattal, koraszülöttel, újszülöttel.
Beszélgetünk arról, hogyan jutottak el a babával való kapcsolat létrehozásának szükségszerűségéhez, és mit jelent ez a munkájukban? Hogyan lehet kapcsolatba lépni az orvosnak egy-egy vizsgálat alatt a babával? Mi történik a szülés idején, milyen csatornákon keresztül valósul meg a kapcsolat? Lehet-e kommunikálni a koraszülöttel? Mit jelent a gyakorlatban a tudatos kapcsolatépítés a szülés alatt? Mit üzennek a babák?
A perinatális időszakban is fontos a team munka: hogyan működnek együtt az orvosok ebben az időszakban egymással és más segítőkkel? Ezekben és a további felmerülő témákban hallgatjuk meg egymást, és teszünk fel magunkban vagy hangosan újabb kérdéseket.

 

Péntek, 12:10, Szimpózium
Egy új szakma az együttműködésért – perinatális szaktanácsadók a szülés-születés körül

A Szimpózium résztvevői:

Árvai Nóra, pszichológus, perinatális szaktanácsadó,
Dr. Héjja-Nagy Kata , pszichológus, perinatális szaktanácsadó,
Juhász Ibolya, gyógypedagógus, perinatális szaktanácsadó,
Lengyel Anna, magyar szakos tanár, alapozóterapeuta, perinatális szaktanácsadó

Moderátor: Andrek Andrea, a Perinatális Szaktanácsadó Szakirányú Továbbképzés egyik alapítója és oktatója

A Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság és az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszéke összefogásában 2007 óta perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzés zajlik. A képzés jelentősége abban áll, hogy Európában elsőként sikerült megvalósítani azt a törekvést, hogy a szülés-születés tudományát felsőoktatási keretek között, interdiszciplináris megközelítésben, a jelenség egészséges, természetes aspektusából, elméleti és tapasztalati szinten tegyük hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A képzés célja továbbá egy megtartó, támogató szakmai műhely létrehozása, amely támogatja a kapcsolattartást, párbeszédet, tapasztalatcserét és együttműködést olyan szakmai célok megvalósításában, amelyek a szülés-születés minőségének javítását szolgálják.
A szimpózium során egy kisfilmen és négy perinatális szaktanácsadó előadásán keresztül kínálunk ízelítőt abból, mit is jelent ezen új szakma művelőjeként tevékenykedni.

Árvai Nóra előadásában azokra a helyzetekre hívja fel a figyelmet, ahol a babával való kapcsolattartást nehezítik a fogantatás, gyermekvárás körülményei: termékenységi zavarok, lombik program, örökbefogadás és béranyaság.

Dr. Héjja Nagy Kata A szülés belső élményével való kapcsolat a külső kapcsolatok fényében c. előadásában egy olyan empirikus vizsgálat eredményeiről hallhatunk, amely rámutat mindazon tényezők jelentőségére, amelyek a szülő nőt abban segíthetik, hogy kapcsolatban maradhasson saját élményével és önmagával gyermeke szülésének folyamatában.

Juhász Ibolya a perinatális szemléletű korai prevenció és intervenció jelentőségét hangsúlyozza, betekintést kínálva az ilyen megközelítésű gyakorlati munkába.

Lengyel Anna a Szülőkkel szoros együttműködésben c. képzési program koordinátora. A koraszülés az élettani nehézségeken túl komoly stresszforrás mind a törékeny újszülött, mind a szülők számára. A koraszülött intenzíven dolgozó nővérek és orvosok kulcs szerepet játszhatnak a szülő-gyermek kapcsolat formálódásában. A családközpontú ellátás szemléletmódja óhatatlanul kihat az osztályon dolgozók közti kapcsolatokra is – e munka támogatásával kapcsolatos tapasztalatait osztja meg.

 

Péntek, 14:45, Kerekasztal: Együtt a babával

Nováky Rita, szülésznő, perinatális szaktanácsadó (Szent István kórház),
Dr. Rákócziné Krämer Ágnes, szülésznő, perinatális szaktanácsadó (Szent István kórház),
Dr. Bödecs Péter, szülész-nőgyógyász szakorvos, az MPPPOT elnöke,
Gitidisz Kriszta, védőnő, perinatális szaktanácsadó,
Dr. Várady Erzsébet, neonatológus, laktációs szaktanácsadó
Moderátor: Léder László, pszichológus, az Apa-füzet társszerzője

Az elmúlt húsz év pre- és perinatális kutatási eredményeit, illetve szakmai műhelymunkáit tekintve megállapíthatjuk, hogy forradalmi jellegű szemléletváltásnak vagyunk tanúi. A szemléletváltás meghatározó elemei a „kompetens magzat és újszülött" koncepciója, illetve a demedikalizálódás globális tendenciája. Kerekasztalunk résztvevőivel közösen megvizsgáljuk, hogy milyen okok miatt veszítettük el a születést korábban segítő tradicionális tudáselemeket, illetve milyen erőforrásokra támaszkodhatunk az anya és gyermek egészséges fejlődését jól szolgáló születési-kultúra újrateremtésében. Körbejárjuk azt a kérdést, hogy hogyan kapcsolódnak a különböző segítő szakmák (szülészorvos, szülésznő, újszülöttgyógyász, védőnő) a szülőkhöz és a babához a várandósgondozás alatt, a vajúdás idején és a születésükkor. Rövid filmrészletet láthatunk a háborítatlan szülést követő első két óra történéseiről, amelynek során az újszülött önindított mozgássor nyomán kapcsolódik az anyához, az anyamellhez. Bemutatásra kerülnek a korai bőr-bőr kontaktus rövid és hosszú távú jótékony hatásai is. A szakmai megbeszélés további kiemelt témája lesz az anya-gyermek kapcsolati modellt újrarendező "kompetens apa" megközelítés beépítése a gyermekvárás és a születés folyamatába.

 

Péntek, 16:20, Műhely bemutatkozás. 
Perinatus Alapítvány: A segítő kapcsolat és a segítők kapcsolata

A Perinatus műhely tagjai:
Császár Ajna, klinikai gyermekpszichológus
Csizek Zsuzsa, mentálhigiénés szakember, a Perinatus Alapítvány ügyvezetője
Nováky Rita, szülésznő, perinatális szaktanácsadó (Szent István kórház)
Orosz Katalin, klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta
Dr. S. Nagy Zita, pszichológus (ELTE Pszichológiai Intézet, OORI)
Szénási Kornélia, pszichológus, perinatális szaktanácsadó

A Perinatus Alapítvány szakmai műhelye 2010 óta működik, a korábban, 2005-ben alapított Születés Kísérleti Műhely tevékenységéből bontakozott ki. Segítő munkája a pre- és perinatális pszichológia teljes tematikájára kiterjed, és érinti a következő életterületeket: magzati lét, szülés-születés, csecsemőkor, a családi élet változásai. Munkatársaink ugyanakkor dolgoznak a felnőttek életében megjelenő pre- és perinatális élmények longitudinális hatásával is, melyek gyakran a kapcsolatok és a lelki élet különböző nehézségeiként jelentkeznek. A segítő munka mellett figyelmet fordítunk az ismeretterjesztésre, képzéseket tartunk szakembereknek és kutatásokban veszünk részt.
A segítő kapcsolat alapját a humanisztikus pszichológia gyakorlata képezi. Ebbe illeszkedik bele a szimbólumokkal és álmokkal való munka, a szélsőséges érzelmek lereagálása és feldolgozása. A létezés élményének önreflektív felfedezése a kliens és a segítő kapcsolatának új dimenzióit nyitja meg. A kisbabák jelenléte a szülők mellett a segítőtől a figyelem más minőségét követeli meg. Mindezek egységbe rendezése a humanisztikus alapelvekkel az alapítványnál zajló módszertani fejlesztés eredménye.
A munka sokrétűsége befolyásolja a team tagjainak egymás közötti kapcsolatát és az együttműködés formáit is. Különösen jelentős az a kialakult gyakorlat, ahogyan a sajátélményű csoportokban a team tagjai egymást is támogatják, egymáshoz személyes szinten is kapcsolódva. Ugyanakkor a hatékony operatív munka megkívánja a határok világos kijelölését is. A sokszintű egymáshoz való kapcsolódás intenzív figyelmet igényel, és lehetővé teszi, hogy az emberről alkotott képünket új tapasztalatokkal gazdagítsuk.


Péntek, 17:20, Visszatérés az anya-magzat kapcsolatanalízis elméletének gyökereihez

Dr. Raffai Jenő, pszichoanalitikus, az anya-magzat kapcsolatanalízis egyik kidolgozója, az MPPPOT alapítója, elnökségi tagja

Az előadást elmondja: dr. Somkövi Ágnes

Az anya-magzat kapcsolatanalízis gyökereit egyrészt a gyermekpszichiátriai osztályon végzett munka, másrészt saját kiképző analízisem szolgáltatta. A köztem és a fiatalok közt létrejövő terápiás kapcsolat egy idő után átlépte a szakirodalomban és a klinikai gyakorlatban szokásos tünetértelmezési kereteket. Ezeknek az eseteknek a kapcsán került előtérbe a prenatális pszichológia. Kiképző analízisem 8. évében prenatális regresszióba kerültem, az ott tapasztaltak az anya-magzat kapcsolatanalízis másik gyökere. A célunk olyan program kidolgozása volt, ahol a magzat érzi, hogy az anyától független saját testtel, és ebből fakadóan saját élményvilággal, identitással rendelkezik. Ez tartalmazza a saját szerv-, később testreprezentációját, illetve az anya reprezentációját. Ezt összességében magzati öntudatnak nevezhetjük. Az öntudat és az önérzékelés nem tud kialakulni egy másik személy szubjektív tükrözése nélkül. Mindehhez tehát kapcsolatra van szükség. Ennek a kapcsolatnak a kialakulását segíti elő az anya-magzat kapcsolatanalízis.

 

Péntek, 17.35, Beszélgető körök: A nap témái

Egyre inkább fejlődik a tanácskozások módszertana abban az irányban, hogy az "előadói" és "részvevői", aktív és passzív, korábban egymással szembenálló helyzetek párbeszéddé alakuljanak. Az interakciót támogató helyzetek az inspirált, közös gondolkodást kreatívan alakítják át együttműködéssé. A résztvevők aktívan be tudják építeni a hallottakat, és a szakma, a tudományág gazdagodik a gyakorlati megvalósulás hatékony lépéseivel, és a társadalmi gyakorlatba gyorsabban épülnek be a kutatási eredmények.

Meghívunk minden előadót és résztvevőt, hogy gondolkodjunk együtt a nap során elhangzottakon! Facilitált, kiscsoportos beszélgetéseken keresztül keressük a mindennapi gyakorlatban megjelenő feladatokra az új, korszerű megoldásokat!

A facilitátorok összefoglalják a plenáris ülés számára az elhangzottakat, amivel tovább lehet dolgozni az év során, egyaránt segítve a szakmai fejlődésben a szervezeteket és a szakembereket.

Moderátor: S. Nagy Zita
Lejegyző: Szabó Imola Éva
Szakmai vezető: Orosz Katalin

 

2015. március 21. szombat


Szombat, 9:30, Nyitott előadás a fogantatásról
„Nemzeni vágyom és megfoganni vágyom"

Moderátor és felkért hozzászóló: Molnár Judit Eszter, klinikai szakpszichológus
Előadó: Dr. Gőbel Orsolya, szakpszichológus, KRE, egyetemi docens

Az egyre gyarapodó tudás ellenére, továbbra is sűrű fátyol fedi a fogantatás, az élet kezdetének misztériumát. Mikor fogan a gyerek? Honnan jön? Kihez érkezik? Miért nem érkezik meg? Mit jelent nőként, férfiként vágyni és mit jelent akarni? Mi segítheti a megnyílás útját, s hogyan oldódhatnak a sebzettség elválasztó rétegei? Közös gondolkodásra, beszélgetésre hívjuk az érdeklődőket a termékenység elfogadásáról, és a nehezítettségekről. Személyes történeteken és szakmai tapasztalatokon keresztül közelítjük meg a "hagyni megtörténni" és a "tudatosan átélt befogadó döntés" egybecsengésének életadó, éltető erejét.

Dr. Gőbel Orsolya előadása a természetes és a mesterséges fogantatásról szól a gyermekek szemszögéből. A gyermekek megélik saját fogantatásukat, melyet kivételes pillanatokban meg is tudnak jeleníteni rajzban, elbeszélésben. A legkülönlegesebb emlékek a lombikban születettek képein jelennek meg. 1978-ban született a világ első lombik babája Angliában, 1988-ban Magyarországon. Azóta a világban 3,5 millió lombik baba született. Az előadásban szeretném összehasonlítani a spontán és a lombikban fogant gyermekek, az ikerként fogant és született, és az ikerként fogant, de egyedül született gyermekek emlékeit és rajzait. Szeretném két olyan IVF segítségével született gyermek fogantatását és sorsát végigkísérni, akik grafikusan és verbálisan is megjelenítik saját intrauterin élettörténetüket, azt a felejthetetlen testvéri kapcsolatot, melyet megéltek, és melynek elvesztésére mély fájdalommal reagáltak. Hogyan is lehet ezt a kapcsolatot „meggyógyítani”, újra megélni? Erre keressük a választ a gyermekek segítségével.

A nyitott előadás során egy felkért pár is elmeséli saját történetét, hogyan illeszkedett kapcsolatuk alakulásába a gyermek megfoganása. Majd Molnár Judit megnyitja a beszélgetést, kapcsolódni lehet saját történettel vagy azzal a történettel, amelyet kísért a szakember. A közös lelki térbe érkező élmények segíthetnek mélyebben megélni, és jobban megérteni a fogantatás misztériumát.

Szombat, 9:30, Műhely 1
Haptonómia, az érzelemteli kapcsolatok művészete

Előadók:
Horváth Éva, perinatális szaktanácsadó,
Juhász Krisztina, mentálhigiénés szakember

Az elsősorban érintésen keresztül, a tapintás által létrejövő affektív kapcsolatok tudományát Franz Veldman a Haptonómia elméletében és gyakorlatában dolgozta ki.

Mivel az érintés szerepe és helye vitatott és megosztja a nyugati társadalmat, kultúrája jelentős mértékben elszegényesedett, így nem része többek között a perinatális területen dolgozó szakemberek képzésének sem. Holott az érintés ebben az időszakban elkerülhetetlen, minőségének óriási szerepe van szakmai és emberi szempontból egyaránt. Ismert prevenciós, korrektív és egészségmegőrző hatása, megerősíti a fizikai és lelki sík egységét, kapcsolatokat és érzéseket mélyít el, gondolatokat, emlékeket ébreszt, szuggesztív erővel bír, támogatja a megküzdési stratégiát, közös affektív fókuszt teremt a folyamat résztvevőiben.
A műhely célja, hogy a pre- és perinatális időszakban tevékenykedő szakemberek, érdeklődő családok és szülők átfogóbb képet kaphassanak nem csak az érintés fontosságáról, hanem az általa létrejövő kontaktusok minőségéről, különbözőségéről.
A műhelyen lehetőség nyílik a haptonómia  alapkontaktusainak sajátélményű megtapasztalására, önmagunk és a másik személy érzelmeinek, valamint finom testi jelzéseinek érzékeny észlelésére, tudatosítására, finomítására. A gyakorlatokon keresztül gondolatokat szeretnénk ébreszteni az érintés számunkra tulajdonított jelentésének újragondolására, ha úgy tetszik szakmai, személyes szempontból való „rehabilitációjára”.

Szombat, 9:30, Műhely 2.
Szülésem története – beszélgető kör

A beszélgetést vezetik:
A Perinatus Alapítvány munkatársai:
Csizek Zsuzsanna mentálhigiénés segítő szakember,
Nováky Rita szülésznő, perinatális szaktanácsadó
(Résztvevők létszáma max.12 fő)

A gyermekvárás, szülés időszaka mindannyiunk számára meghatározó élményt hoz. Szülésünk története egyike a legmaradandóbb emlékeinknek. Gyakran az idő múlásával sem halványodik. Bizonyos részletek kiemelkednek, míg mások átszíneződnek, érthetőbbé válnak. Ami talán ennél is fontosabb, hogy érzelmileg mindig megérintenek. Legyen a szülés közeli, vagy akár távoli élményünk, mindig  emlékszünk rá.
Mindezekről lesz szó...

 

Szombat, 11:00
Mikroszülés – filmvetítés és beszélgetés

A beszélgetést vezeti: Novák Jula, dúla, perinatális szaktanácsadó
Szakértő: Dr. Makói Zita, gyermekorvos, neonatológus

A Mikroszülés című egyórás film a szülést és a születést friss szemszögből, a mikroszkóp lencséjén keresztül vizsgálja. Górcső alá veszi a jelenlegi szülési protokollok gyermekeink egészségére gyakorolt romboló hatását, mely hosszútávon az egész emberiség jövőjét kedvezőtlen irányba befolyásolja.
A film készítői Toni Harman és Alex Wakeford, brit filmkészítő házaspár, a Freedom for Birth c. film is az ő alkotásuk (Alto FilmsLtd /UK). Hisznek abban, hogy ezt a filmet most kellett leforgatniuk és a világ elé tárniuk, hogy a szóban forgó tudományos kutatások eddigi eredményei minden ember tudomására jussanak.

A film bemutatója világszerte 2014. szeptember 20-án volt.

Részletek:
http://anyakforradalma.szules.hu/a-mikroszules-celja/
http://microbirth.com/about/

Szombat, 11:00, Műhely 3.
Csecsemő konzultáció - A szülőkkel közös csecsemő-megfigyelés: a szülőre, a babára és magunkra figyelve

Előadó: Professzor Zack Boukydis, az ELTE PPK és a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora
Moderátor: Lengyel Anna, a Szülőkkel szoros együttműködésben elnevezésű képzés program vezetője.
Tolmács: Rabovay Horváth Zsuzsa

“A szülőkkel közös csecsemő-megfigyelés” workshop a csecsemő-megfigyelés elméleti hátterét és gyakorlati elveit mutatja be. Elméleti és klinikai alapvetéseit tartalmazza a következőknek:

1. a szülőkkel közös csecsemő-megfigyelés,
2. a szülőkre figyelés (egyúttal a csecsemőre és saját magunkra figyelés),
3. a szakemberek és szülők egymásra figyelő, együttműködésen alapuló kapcsolatának kialakítási lehetőségei.

A workshop Dr. Boukydis “Együttműködésen alapuló szülő-csecsemő konzultáció” című könyvére, valamint a “Szülőkkel szoros együttműködésben a PIC (perinatális intenzív centrum) osztályon” képzési programra épül.
A Professzor a workshop első részében rövid előadást tart, majd egy családhoz csatlakozva megfigyelik a babát. Ezt a demonstrációt egy, a résztvevőkkel folytatott megbeszélés követi. Harmadjára Lengyel Anna tart a Szülőkkel szoros együttműködésben képzési programról ismertetőt. A program a PIC szakembereit (orvosok, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok, stb.) képzi arra, hogyan figyeljék meg a csecsemőt annak szüleivel. Negyedjére pedig záró megbeszélés következik a workshop résztvevőivel, akik ajánlott olvasmánylistát kapnak a témában.

Watching Babies with Parents: Listening to Parent, Baby and Self

Presenter: Zack Boukydis, Visiting Professor, Psychology, ELTE; Pediatrics, Semmelweis
Moderator: Anna Lengyel, Program Director, Close Collaboration with Parents Training Program

This workshop will present the theoretical background and main principles of ‘watching babies with parents’. Included will be the theoretical and clinical rationale for
-Watching babies with parents;
-Listening to parents (while also listening to babies and oneself) and
-Ways to develop collaborative listening-based relations between professionals and parents.
The workshop is based on Boukydis’s book: Collaborative Consultation with Parents and Infants; and on the Close Collaboration with Parents in PIC training program.
First, there will be a lecture.
Second, Zack Boukydis will join a family and watch their baby with them. This demonstration will be followed by a discussion with workshop participants.
Third, Anna Lengyel will present an overview of the Close Collaboration with Parents training program. The program involves teaching PIC staff (doctors, nurses, physical therapists, psychologists, others) to watch babies with parents.
Fourth, there will be a final discussion with the participants of the workshop. Handouts will include resources for further learning.

Szombat, 11:00, Műhely 4.
Vízben – sajátélményű IKT műhely
Szülés-születés az integrált kifejezés- és táncterápiás (IKT) csoportokban

Előadók:
Jarovinszkij Vera, szakpszichológus, IKT terapeuta (IKT Egyesület, XIV. ker. Pedagógiai Szakszolgálat, Zuglói Nevelési Tanácsadó),
Páll Orsolya Emese, szakpszichológus, IKT terapeuta (IKT Egyesület, Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat)

Előadásunkban bemutatjuk, hogyan dolgozunk a szülés-születés témájában az integrált kifejezés- és táncterápiás (IKT) módszerrel zárt, hosszú csoportfolyamatokban és az egyéni terápiás kísérésben. Kiemelt fontosságú ez a témakör mind az életünkben, mind az IKT terápiás folyamatában, hiszen ebben a kritikus időszakban megélt élményeinknek igen hosszú távú kapcsolati lenyomatai vannak, és legalapvetőbb egzisztenciális kérdéseinket, a Lét - Nemlét, Élet - Halál motívumkörét is érintik. Az IKT, mint holisztikus szemléletű, multimodális, testfókuszú pszichoterápia, fontosnak tartja a gyógyuláshoz vezető út során a fogantatástól a születésig tartó életszakasz testi-, érzelmi-, és transzperszonális szintű feldolgozását is, valamint a szülés-születés elvontabb, szimbolikusabb szintű megélését, magát a bennünk élő, teremtő erő megtapasztalását. A felkínált folyamatokkal megteremtjük a lehetőségét ezen életszakaszok holisztikus (testi+érzelmi) felidézésének, és korrektív, gyógyító módon való újraélésének, mindig a résztvevő egyéni ritmusa és aktuális önfeltárási készsége szerint támogatva-kísérve őt élményei mentén. A csoporttagok, egymást várva a „szülőcsatorna” kijáratánál, átélhetik a szülői gondoskodás erejét, amin keresztül saját maguk „elég jó szülőjévé” is válhatnak, ezzel is segítve a kapcsolati hiányból vagy traumatikus perinatális eseményekből fakadó sebek gyógyulását. Az előadásban felvillantunk csoporthelyzeteket, egyéni terápiában kialakult spontán születés-élményeket, s beszélünk csoportvezetői nehézségekről, a téma érzékenysége valamint személyes megérintődéseink tükrében.