A haptonómia az érzelmek és a pszichológiai-taktilis (haptikus) érintkezés tudománya, melynek tudásanyaga felhasználható gyerekek és felnőttek pszichoterápiájához. A haptonómia azonban nem csupán egy módszer, sokkal inkább élet-mód, élet művészet. A nonverbális kommunikációra épít, integrálja a különböző érzékszervekkel létesített kontaktusok széles skáláját. A kapcsolatteremtés egészen új világát nyitja meg, és lefedi az interperszonális kommunikáció egészét. A haptonómia különleges szerepet tulajdonít az érzelmi megerősítést szolgáló érintésnek. A nyugati világban az érintés elsősorban az erotika és az agresszió egyik megnyilvánulási formája. A haptonómiás érintés ezzel szemben gyengéd, szemérmes, egyenes, „meghallgató”, ezáltal terápiás, gyógyító hatása van. Alkalmazása segít visszatalálni a bizalomhoz, az affektív alapbiztonsághoz, ami utat nyit az autonóm és bizalmat árasztó világ lehetőségei előtt.
A haptonómia szó a klasszikus görög hapsis (érintés, érzékelés, tapintás) és nomos (törvény, szabály, norma) szavak összetételéből származik. A hapto jelentése: érintek, újra egyesülök, kapcsolatot teremtek, kapcsolódom. Átvitt értelemben: tapintással kapcsolatot teremtek, hogy valakit egészségessé tegyek, hogy megerősítsem őt létezésében.
A módszer története
A haptoterápia módszerét a holland származású, élete utolsó éveit Franciaországban töltő Frans Veldman (1921-2010) alkotta meg. Ösztönzői között említhetünk többek között olyan neveket, mint Bernard This és Francoise Dolto. Veldman a zsidóüldözések idején, a koncentrációs táborban figyelte meg, hogy milyen nagy jelentősége van a túlélésben az affektív kontaktusnak.
Pre- és perinatális haptonómia: a módszer „menete”
A haptonómia a várandósság alatt széles körben alkalmazható: segítséget nyújthat a magzat és a szülők, valamint testvérek közötti kapcsolat erősítésében, az anya biztonságérzetének növelésében, a baba medencében való megtartásában, valamint a szüléstámogatásban.
Immár köztudott, hogy a magzat észleli a külvilágból származó ingereket és reagál azokra, valamint képes vágyait kifejezni – a haptonómia ezeket a magzati képességeket igyekszik támogatni. A haptonómiás ülés alatt megteremtődik az érzelmi biztonság az anyában, ami megfelelő légkör a babájával való találkozásra. Befelé figyelve, érintését, hangját felhasználva kapcsolatba kerül a babájával, aki erre válaszolva érzékelhető módon megmozdul vagy a hívójel irányába tart. Így elkezdődik az egymásra való reagálás játéka, melynek során a baba mozgása megváltozik, finomabbá, harmonikusabbá válik.
A leendő apa is kapcsolatba léphet gyermekével, elsősorban hangját és érintését felhasználva. Ebből játékok is kifejlődhetnek: az apa keze a hasfal különböző érintve hívja oda a babáját, aki elmozdulásokkal válaszol is erre a hívásra.
A tapintással megvalósuló közeledés során már a születés előtt megteremtődik a szülők és a gyermek közötti összetartozás érzése. Ez az élmény az erős kapcsolat és biztonságérzet alapjává válhat.
A módszer alkalmazásának lehetőségei
A perinatális haptonómia minden várandós számára ajánlott, amennyiben a magzatával való kapcsolatának egy finomabb, mélyebb minőségét szeretné megélni, valamint a szülésre-születésre felkészülni.
Emellett különösen ajánlott a várandósság alatti nehézségek esetén, például erős szorongás, babával való ambivalens kapcsolat vagy koraszülés fenyegetettsége során. Ha a várandós nőben nagyfokú szorongás alakul ki, a haptonómia segít visszatalálni az érzelmi alapbiztonsághoz és bizalomhoz, ami megnyitja az utat a babával való erősebb kapcsolat kialakításához. A biztonságos érzelmi légkörben feldolgozhatók, ezáltal csökkennek a babával kapcsolatos ambivalens érzések. Koraszülés rizikója esetén segít a babát megtartani a medencében. Mindez erőteljesen preventív jellegű, támaszt jelenthet a szülés során, és erős kapcsolati alapot ad a megszületés utáni közös élethez.
Honlapok, szakirodalom
- Haptonómia
- Haptonomie
- Dolto-Tolitch, C. (1997): Pre- és posztnatális haptonómiás kommunikáció, érzelmi biztonság és fejlődés. In: Hidas Gy. (szerk.): A megtermékenyítéstől a társadalomig. Dinasztia Kiadó, Budapest 81-92.
Az összegzőt készítette
Árvai Nóra, Gitidiszné Gyetván Krisztina, Stampf Krisztina, Szénási Kornélia