I. szekció absztraktjai – SZOMBAT 2026.02.21.
08:30 POSZTERBEMUTATÓ
1. ANNA-JOACHIM PROGRAM, a régóta gyermekre vágyó párok professzionális lelki támogatásáért
Előadó: Tripiska Julianna családterapeuta, reproduktívegészség-fejlesztő és meddőségi szaktanácsadó. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Anna-Joachim Program
Az Anna- Joachim-Program 2019 óta nyújt pszichológiai, mentálhigiénés és párkonzultációs támogatást régebb óta gyermekáldásra vágyó házaspároknak. A termékenységi nehézségekkel küzdők gyakran paranormatív krízist élnek át: a gyermekvállalás kudarcai, az ebből fakadó párkapcsolati távolodás nehezítheti kapcsolatukat. A pszichés válság és a meddőség okozta aggodalmak közvetlen hatással vannak a test fiziológiai funkcióira. A nyugodtabb és egészségesebb egyének kevesebb pszichológiai feszültséget tapasztalnak, és ez megnöveli termékenységük lehetőségét.
A program az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán indult útnak.
Bentlakásos 3 hétvégéből álló tréningsorozatot szervezünk házaspároknak, csoportos foglalkozásokat és párkonzultációt nyújtva nekik.
4 éve megalakult Párkonzultációs Centrumunk, itt rövid folyamatokra várjuk a meddőséggel küzdő párokat.
2022-ben szakirányú továbbképzést indítottunk a Főiskolán a program tapasztalatai alapján és tudományos konferenciát is szervezünk.
Tartunk Szülőcsoportos foglalkozást a megszületett gyermekek szüleinek, 2 éve pedig az örökbefogadás dilemmáit is körbejárjuk egy programelemben.
A program elsődleges eredményének a megerősödött házasságokat, a csökkent egyéni és párkapcsolati stresszt és az erős sorstársközösségeket tekintjük. Nagy öröm, hogy a párok feléhez már megérkezett a gólya.
Az eddigi 12 hétvégesorozaton kértük, hogy anonim módon válaszoljanak visszajelző kérdőívünkre. A poszteren ezek összegzése és elemzése is bemutatásra kerül.
2. Túl a szivárványon – Veszteség(ek) utáni gyermekvárás
Előadó: Horváthné Rényei Szabina tanácsadó szakpszichológus, dúla
Manapság már egyre gyakrabban hallunk a várandósság alatti vagy szülés körül bekövetkező veszteségekről, a gyászfolyamat jellemzőiről és támogatási, kísérési lehetőségeiről. Ez mindenképpen üdvözlendő irányvonal, hiszen amíg a tabusítás növeli az elszigeteltséget, a megértés, elfogadás és a sorstárs közösségek ereje védőhálót jelenthet a veszteséget megélt családok számára.
Ugyanakkor talán ritkábban találkozunk a veszteség, vagy veszteségek testi és lelki, nőket érintő hatásaival egy következő gyermek vállalása során. Tudjuk, hogy minden negyedik várandósságból nem vihetünk haza gyermeket, hogy az asszisztált reprodukciós eljárások során be nem következett, vagy megszakadt várandósságok száma is jelentős. Sokakat érint tehát a szivárvány babavárás, a gyász és fájdalom után érkező enyhülés. Milyen érzései lehetnek egy veszteségeket megált anyának a pozitív teszt láttán? Milyen testi és lelki hatásai lehetnek korábbi veszteségeinknek egy következő várandósságra, vagy örökbefogadási folyamatra? Miben más szivárványbabát vágyni, várni? Mi segíthet bízni, kapcsolódni a bennünk növekvő , vagy a szívünkben fogant gyermekhez? Hogyan tudjuk szakemberekként jól támogatni ezeket az anyákat, családokat? Ezekre a kérdésekre is keresem a válaszokat az elérhető szakirodalom illetve a hozzám forduló kliensekkel való munka tapasztalatain keresztül.
3. Meddőséggel küzdő nők életminősége
Előadó: Kántor Zsaklin Zsuzsa PhD hallgató
Előadó: Dr. Zsidó András Norbert – tudományos főmunkatárs, Kognitív és Evolúciós Pszichológia Tanszék tanszékvezető
Előadó: Dr. Makó Hajnalka – Egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológia Intézet
A meddőség világszerte jelentős népegészségügyi probléma, amely a reproduktív korú lakosság mintegy 10–15%-át érinti. A gyermekvállalás kiemelt pszichoszociális értéke miatt a fogantatás elmaradása gyakran számottevő érzelmi terheléssel jár, és jelentősen rontja az egyén életminőségét.
Célkitűzés: A kutatás célja a meddőséggel küzdő nők életminőségét befolyásoló rizikó- és protektív pszichológiai tényezők azonosítása, különös tekintettel a korai maladaptív sémákra és a tartós személyiségjellemzőkre.
Módszer: Jelen vizsgálat 179 magyar nő részvételével zajlott, melyben 58 termékeny, 46 organikus eredetű meddőséggel küzdő, 75 funkcionális eredetű meddőséggel küzdő nő adatait vetettük össze. A résztvevők egy online kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely tartalmazta a Meddőségspecifikus életminőség mérésére szolgáló FertiQol kérdőívet, a Young-féle Séma Kérdőív rövidített változatát (YSQ-S3), a Hewitt–Flett-féle Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőívet (HF-MPS), a Connor–Davidson Reziliencia Kérdőívet, az Ötfaktoros Személyiség-kérdőívet (BFI), a Rosenberg féle Önértékelés Skálát (RSES-H), valamint szociodemográfiai kérdéseket.
Eredmények: A vizsgált tényezők — a korai maladaptív sémák és a tartós személyiségvonások — szoros összefüggést mutattak a meddőségspecifikus életminőséggel. Továbbá kimutatható volt, hogy a funkcionális eredetű meddőséggel élő nők életminősége kedvezőtlenebb, mint az organikus eredetű meddőséggel élőké.
Következtetések: A pszichoszociális támogatás szerepe a meddősésggel küzdő nők körében kiemelt, mivel hozzájárulhat a reprodukciós kezelések sikerességéhez, valamint a kezelésből való korai kilépés megelőzéséhez. Az eredmények hozzájárulhatnak személyre szabott tanácsadási és csoportos intervenciós programok fejlesztéséhez, ezáltal javítva a meddőségspecifikus életminőséget és a kezelések hatékonyságát.
Kulcsszavak: meddőség, életminőség, személyiségjellemzők korai maladaptív sémák
4. „Mint aki éppen átkel a sivatagon” – fogantatási nehezítettség és IVF Kenyában
Előadó: Liptákné Horváth Zsuzsanna perinatális szaktanácsadó, MPPPOT elnökségi tag
Kenyában 2006-ban született az első IVF-baba és 2025 novemberében fogadták el az „ART 2025” törvényt, az ország első törvényét, amely részletesen szabályozza a IVF alkalmazását. Törvényhozási szinten Magyarország mit tanulhatna Kenyától, ahol az állampolgárok számára engedélyezett a petesejt-donáció is, a béranyaság is, sőt, interszex emberek is igénybe vehetik az ART technológiát? És személyes szinten milyenek az anyák IVF élményei? Milyen strukturális, az ellátás során megtapasztalt, érzékelt, vagy akár belsővé tett stigmákkal kell szembenézzenek?
5. A testkép jellemzői a női életciklus különböző szakaszaiban
Előadó: Molnár Zsófia végzős pszichológia mesterszakos hallgató, Szegedi Tudományegyetem
Előadó: Dr. Horvát Barbara – alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézet
Előadó: Szemerey Márton – pszichológus, pszichodráma vezető, szomato-pszichoterápiás szakember, a Károli Gáspár Református Egyetem mesteroktatója, az ELTE PPK szervezésében megvalósuló Perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzés oktatója, a Magyar Szomato-pszichoterápiás Egyesület elnöke
Előadásunk első részében elméleti összefoglalást nyújtunk a pozitív testkép fogalmáról, valamint ennek összefüggéséről a nők önértékelésével és mentális egészségével. Bemutatjuk, hogy a kutatások alapján hogyan változik a testkép a női (reproduktív) életciklusokban, és áttekintjük azokat a rizikófaktorokat és protektív tényezőket, amelyek meghatározóak lehetnek a gyermekvállalás előtti, illetve azt követő időszakban, a várandósság idején, továbbá a posztpartum és a menopauza alatt a pozitív testkép megőrzése szempontjából.
Az előadás második részében ismertetjük saját kérdőíves kutatásunk célkitűzéseit és interim eredményeit. A kutatás során online kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztunk, és 18. életévüket betöltött, különböző életciklusban lévő nőket vontunk be a mintába. A kutatás célja az volt, hogy komplex módon elemezzük a testértékelés, az interoceptív érzékenység, a tárgyiasított testtudat (testszégyen, testfelügyelet), az önértékelés és a pszichés jóllét összefüggéseit a különböző csoportokban. A résztvevő 201 nő átlagéletkora 36,88 év (SD = 11,84), a legfiatalabb kitöltő 19, a legidősebb 75 éves. A minta 73,1%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Előzetes eredményeink szerint a testértékelés, az interoceptív érzékenység és az önértékelés szignifikáns, pozitív irányú, közepes és erős (p < 0,001) kapcsolatban állnak egymással. Mind a testértékelés, mind a testi tudatosság és az önértékelés szignifikáns, negatív irányú, gyenge, közepes és erős (p < 0,006) kapcsolatot mutatnak a testfelügyelettel és testszégyennel, valamint a depresszió, a szorongás és a stressz mértékével. A posztmenopauza időszakában levő nők alacsonyabb depresszió- és szorongásszinttel jellemezhetők, mint a nullipara, a termékeny időszakban lévő, gyermeket nevelő és a posztpartum időszakban levő válaszadóink (p < 0,048).
6. A cikluskövetés szerepe a tudatos családtervezésben és a fertilitás támogatásában
Előadó: Somló-Bakos Dalma cikluskövetés oktató, dúla, perinatális szemléletű kísérő
A cikluskövetés – mint a női termékenység fiziológiáját figyelő, tudományosan megalapozott önmegfigyelési módszer – olyan eszközt kínál a nők és párok számára, amely a reproduktív egészség megértését és támogatását segíti. A hormonális változások nyomon követésével lehetővé válik a termékeny és terméketlen időszakok pontos felismerése, ezáltal a természetes családtervezés, a fogantatás támogatása, illetve az esetleges zavarok korai felismerése.
Az előadás bemutatja a Billings Ovulációs Módszer elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazását, valamint azt, hogyan illeszthető be ez a megközelítés a korszerű fertilitásgondozás interdiszciplináris szemléletébe. Külön hangsúlyt kap a cikluskövetés edukatív és pszichológiai jelentősége: hogyan erősíti a testtel való kapcsolatot, az önismeretet, és miként csökkenti a tehetetlenség érzését a foganási nehézségekkel küzdő nők és párok körében.
A bemutatott szemlélet hidat képez az orvosi, pszichológiai és életmódbeli megközelítések között, hozzájárulva ahhoz, hogy a termékenységet ne kizárólag biológiai funkcióként, hanem a testi-lelki integritás kifejeződéseként értelmezzük.
09:30 Kisebb strukturális egyensúlyhiányok és azok lehetséges hatásai a termékenységre, a hormonális egyensúlyra és a hangulatra + néhány egyszerű korrekció
Előadó: Debra McLaughlin szülésznő-bába, craniosacralis terapeuta, oktató
Tolmács: Tutsek Annamária perinatális szaktanácsadó, Spinning Babies® Szülőoktató, TestSzobrász, Anya-magzat kapcsolatanalitikus
Kisebb strukturális egyensúlyhiányokat könnyű meglátni, azonosítani, ám mégis gyakran figyelmen kívül maradnak. Mivel az egész testet a fasciaszövet szervezi, egy adott helyen megjelenő egyensúlytalanság szignifikáns hatással lehet egy másik testtájékra. A medence egyensúly hiánya tükröződhet a sellae diaphragma (töröknyereg) egyensúlyhiányában, mely befolyásolhatja az agyalapi mirigy hormonáramlását, ezáltal hatással lehet az általános hormonális egyensúlyra, az agyi kémiára és a termékenységre. E problémák kezelésére a megoldások gyakran egyszerűek és nem invazívak. Ide tartozhatnak bizonyos mindennapi szokások megváltoztatásai, öngondoskodási stratégiák, valamint gyengéd testmunka (bodywork) technikák.
10:00 ÉNÜNK SEJT-ÉSE
Előadó: Matthew Appleton testorientált pszichoterapeuta, craniosacralis terapeuta, az Integratív Babaterápia megalkotója
Tolmács: Egry Zsuzsanna – Integratív babaterapeuta
A sejtek ugyanúgy alkalmazkodnak a környezethez, mint a bonyolultabb organizmusok. Kezdeti, sejtszintű élményeink implicit emlékként élnek bennünk, és alapvetően meghatározzák, ahogy önmagunkat és a világot érzékeljük. Ezek a sejtszintű lenyomatok bizonyos testbeszédben ismétlődnek, tükröződnek vissza az organizmus szintjén.
Ez az előadás egy olyan csecsemővel végzett terápiás munkát bemutató felvételre összpontosít, aki intracelluláris spermium-injekcióval (ICSI) fogant. A filmben láthatjuk majd, ahogy az ‘in vitro’ megtermékenyítés (IVF) során átélt fogantatás és beágyazódás élménye még élő, eleven, mint egy testbe ágyazott történet, mely terápiásan feldolgozható.