II. műhely szekció absztraktjai – SZOMBAT 2026.02.21. 16:45-18:15
II/1. „Jókor jöttem?” – A befogadás támogatásának szomato-pszichoterápiás lehetőségei
Előadó: Dr. Andrek Andrea PhD pszichológus, szomato-pszichoterapeuta, MPPPOT alelnök
A perinatális életesemények spontán aktiválódása felnőttkorban jellemzően olyan érzelmi és tapasztalati konstellációk mentén zajlik, amelyek hasonlóságot mutatnak az eredeti intenzív, sokszor traumatikus élmények rögzülésével. Ezek a tudattalan, mélyen testbe ágyazott mintázatok egyike a létezésünk befogadásának, érkezésünk fogadtatásának élménye. A procedurális memóriában tárolt implicit, zsigeri emlékeinket átszövik a szüleinktől hallott történetek és az ezekhez kapcsolódó érzelmi szálak, amelyek felgöngyölítése testfókuszú pszichoterápiás folyamatban a tünetek, nehezítettségek oldódását hozhatja.
A műhelyen esetvignettákon keresztül mélyülünk el befogadás-befogadottság történetekben, miközben figyelemmel követjük az erre vonatkozó saját tapasztalatainkat, érzéseinket. Az átélt élményről alkotott narratíva, a testérzetekben megélt tapasztalat érzelmi lecsengése, a feszültség, szorongás, szomorúság kioldódása lehetőséget kínál egy új érzelmi és élettani egyensúlyi megteremtésére. A szomato-pszichoterápiás módszer törekvése, hogy koherens rendszerbe integrálja a traumatikus események nyomán széttöredezett élményeket és helyreállítsa azt a komplex tapasztalatot, amelyhez a gondolat, a cselekvés és az érzés egységbe szerveződik. Jelentős szerepet kap mindeközben a kapcsolat: a testi folyamatokat, a mentális tartalmakat, és a kapcsolati történéseket egyaránt figyelemmel kísérjük a műhely során.
II/2. Cikluskövetés, mint hormonális önismeret – iránytű az RRM-szemléletű diagnosztikában és terápiában
Előadó: Benkő-Vass Lívia cikluskövetés oktató – FEMM Health & teenFEMM
Előadó: Fekete Anna gyógytornász-manuálterapeuta, cikluskövetés oktató – Billings Ovulációs Módszer és FEMM Health & teenFEMM
Előadó: Schaffler Orsi cikluskövetés oktató – Creighton és FEMM Health & teenFEMM
Előadó: Szabó-Vass Glória cikluskövetés oktató – FEMM Health & teenFEMM
A női ciklus során zajló belső hormonális változások jellemző testi jelekkel járnak – a testünk által küldött jeleket pedig megfigyelhetjük, értékelhetjük, és ezzel nyomon tudjuk követni, mi történik éppen a ciklusban. Ez a cikluskövetés. A női ciklus életjel, melyet akár az ötödik vitális paraméterként értelmezhetünk. Alkalmazható az egészség nyomonkövetésére, a várandósság elkerülésére vagy elérésére is.
A fogantatás lehetősége, az ovuláció megtörténte, a nő termékenysége az egészségi állapotától függ. A cikluskövetése egy vizuális eszköz minden nő számára, hogy lássa hogyan működnek a hormonjai, a ráépülő orvosi protokoll pedig segít feltárni mi állhat az esetleges termékenységi problémák, vagy egészségügyi panaszok hátterében.
“Erre a tudásra minden nőnek szüksége van!”
Workshopunkon ezen módszereket szeretnénk népszerűsíteni szakmai körökben, interaktív formában.
II/3. Test–lélek befogadás Body Ready Method szemlélettel: a modern nő mozgásmintái és lehetőségei
Előadó: Recsetár-Maioli Kinga dúla, MAP Practitioner, Fenntarthatósági szakértő
A gyermekvállalás testi-lelki útja gyakran sokkal összetettebb annál, mint amit a társadalmi narratívák tükröznek. A „befogadás” nem csupán döntés vagy orvosi folyamat, hanem a test strukturális, fiziológiai és idegrendszeri állapotának eredője. A modern életmód, mint ülőmunka, stressz, mozgáshiány, csökkent testtudat, sokszor láthatatlan akadályt jelent a fogantatás, a várandósság és a szülés zavartalan alakulásában. A Body Ready Method (BRM) egy olyan, nemzetközileg ismert módszer, amely a medencekörnyéki funkciók, az izomegyensúly és az autonóm idegrendszer harmonizálásával támogatja a reproduktív egészséget. Célja, hogy a testet olyan állapotba segítse, amely támogatja a fogantatást, a várandósság folyamatát, a szülésre való felkészülést és a gyermekágyi regenerációt. Asszisztált reprodukció esetén is jelentősége lehet annak, hogy a méh milyen helyzetben és mozgékonysággal van jelen, hiszen ez hozzájárulhat a beültetés gördülékenységéhez, a beágyazódás számára kedvező környezethez, és finoman támogathatja az anya testi komfortját és megélését is a folyamat során. A BRM nem helyettesíti az orvosi kezelést, de fontos komplementer támogatást nyújthat: csökkenti a testi feszültséget, növeli a beágyazódás esélyét, és erősíti a szülő-pár testi kompetenciába vetett bizalmát. A workshop célja, hogy a résztvevők megismerjék a BRM alapelveit, és saját testükön is kipróbáljanak néhány egyszerű gyakorlatot, valamint rálátást kapjanak a test és idegrendszer alap összefüggéseire.
II/4. Mit üzen a tested? Önismeret a Szomatodráma módszerével
Előadó: Gieszné Kiss Lilla szomatodráma játékvezető, a Dr. Buda László Központ vezetője
A SzomatoDráma® egy – Dr. Buda László által kifejlesztett – önismereti-öngyógyító módszer, amelynek legfőbb jellemzői az egyszerűség, a játékosság, a természetesség, az érzelemgazdagság és a hatékonyság.
A játék célja nem a fizikai tünetek gyógyítása vagy a lelki problémák megoldása, hanem a mélyebb testi-lelki összefüggésrendszerek felfedezése, a saját testünkkel kapcsolatos elidegenedés feloldása, az önelfogadás és az önszeretet átélése, a természetes öngyógyító folyamatok akadályainak felszámolása.
A játék során gyakran indulunk ki fennálló tünetekből, betegségekből, testi érzetekből, hogy elvezessen bennünket a lelkünkben zajló folyamatok mélyebb rétegeibe.
A csoportos SzomatoDráma játék a résztvevők egyikének valamely testi témájából indul. A csoport többi résztvevőjét kérjük meg, hogy játsszák a főszereplő testének érintett részeit – így a test részeinek interakciói és folyamatai elevenednek meg elsőként a színpadon. A térbe történő ‘kivetítés’ segítségével a belső külsővé, láthatóvá, tapinthatóvá és mélyebben átérezhetővé válik.
A főszereplő szinte mindig meglepő felfedezésekre jut azzal kapcsolatban, hogy személyes múltja, emlékei, hozzátartozóival való kapcsolatai, meggyőződései hogyan vetülnek bele sejtjei, szervei kapcsolatrendszerébe. Ráadásul mindezt gyakran mély érzelmi reakciók, katartikus indulati felszabadulások kísérik.
Ez az érzelmi átélés segít hozzá ahhoz, hogy felfedezzük belső világunk, hitrendszereink és a testi tüneteink közötti összefüggéseket. Így nyílik lehetőség az érzelmi megrekedtség és a feszültségek oldódására, a testi-lelki harmónia megtapasztalására.
A workshopon a SzomatoDrámában használt eszközeinkből mutatunk saját élményen alapuló ízelítőt.
II/5. Örökbe adók és örökbefogadók: Megküzdés az anyává válás során – meseterápiás munka segítségével
Előadó: Sárközi Tünde szociális munkás, meseterapeuta, képzésben lévő integrált szülő-csecsemő konzulens
Meseterápiás csoporttevékenység örökbefogadó anyákkal és a velük való munka egy alkalmának a bemutatása. „A madár-leány” giljak mese alapján meseterápiás eszközökkel és módszerrel járjuk körbe a nőiség, anyaság lehetséges alakulását. A mesében egy személyben jelenik meg az örökbe adó anya figurája, története, vesztesége, valamint az örökbefogadó anyává válás küzdelmei és megérkezés az anya szerepbe, feladatba. Az anyává válást nehezítő körülmények, a gyermektől való elfordulás, majd szembesülés a gyerek hiányával, a bűntudat, vezeklés, majd megküzdés és elfogadás az út, amit végig járunk a mese segítségével. Ezek a stációk az örökbe adó és örökbefogadó anyák részben vagy egészben közös tapasztalatai és az egymáshoz való elfogadó viszonyulás pontjaivá válhatnak. A mesén keresztül lehetőség nyílik egymás ellentétes és hasonló élményeinek, állapotainak megfigyelése valamint az említett közös pontok felismerése, ami segíti azt, hogy örökbe adó és örökbefogadó anya egyaránt betölthesse saját helyét a gyerek életében. A mesével való műhelyfoglalkozáson a két anya útjával, megéléseivel és ezekhez kapcsolódva saját érzéseinkkel dolgozunk.
II/6. Hogyan segítheti a perinatális szemlélet az örökbefogadást?
Előadó: Puskás Anikó dúla, női- és kismamajóga oktató és képzésvezető, perinatális szaktanácsadó jelölt
A műhely célja, hogy bemutassa azt a nem mindennapi élethelyzetet, amikor egy pár egy év alatti kisgyermek örökbefogadására készül – a tavalyi statisztikai adatok szerint ez az örökbefogadások közel 25%-át érinti! A jelenlegi hazai örökbefogadási rendszer működésében alig-alig köszön vissza a perinatális szemlélet, pedig figyelembevételével és erősítésével sikeresebben lehetne felkészíteni nemcsak a várakozó, és támogatni az éppen örökbefogadó szülőket, hanem az őket segítő szakembereket is (örökbefogadási szaktanácsadók, pszichológusok).
Kutatások bizonyítják, hogy a minél korábban, de legalább az első életévben örökbefogadott gyermekek jobb eséllyel indulnak, mint a gyermekotthonban hosszabban nevelkedő gyermekek, ahogy azt is, hogy a fizikai közelség különféle formái – pl. a bőr-bőr kontakt, a szoptatás, a hordozás, együtt alvás és maga a válasz gondozás – rövid- és hosszútávú pozitív hatásokkal bírnak a gyermekek kötődésére, kognitív fejlődésére és az agy neurobiológiai fejlődésére. Az örökbefogadott gyermekre nem csak maga a vér szerinti család elvesztése, de a perinatális életidő történéseinek korai traumái is megterhelő hatással vannak. Az örökbefogadó szülők válaszkész, szeretetteljes és nem utolsósorban a fizikai közelséget előtérbe helyező gondozása segíti e korai trauma hatásainak csökkentését és a jobb testi-lelki-mentális egyensúly kialakulását.
Míg a „hagyományos úton” bűvülő családoknak hónapjai vannak felkészülni a kisbabára és a vele érkező változásokra, addig örökbefogadás – különösen újszülött – esetében ez csupán néhány nap, de egy év alatti kisgyermek esetén sem több, mint 10-14 nap. Mire elég ez az idő? Milyen kihívásokat rejt a folyamat? Milyen nehézségekkel szembesülnek az újdonsült szülők? Ki segít nekik „életben tartani” a babát? Hogyan jut túl a család a normatív krízisen? Hogyan lehetne már az örökbefogadási folyamat korai szakaszában megismertetni a szülőkkel a perinatális szemlélet fontosságát?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ egy interaktív műhely formájában, ahová szeretettel várom az érdeklődőket, szakembereket és az érintett szülőket egyaránt.