NLP – Neuro-Lingvisztikus Programozás

Az NLP lényege

A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) a gondolkodást, nyelvhasználatot és viselkedést tanulmányozza. Az NLP azokat az összefüggéseket írja le, amelyek az emberi kommunikáció pszichofiziológiai folyamatai (neuro-), nyelvi kifejezései (lingvisztikai) és szubjektív gondolkodásmódok és tapasztalásminták (szocializációtól függő programozás) között fennállnak. Neuro: Ide tartozik az, ahogyan az elménket, testünket és érzékeinket használjuk, ahogy értelmezzük a velünk és körülöttünk zajló eseményeket. Lingvisztikus vagy nyelvi: A közvetlen emberi kommunikáció alapvető eleme a nyelv. A szavak hatása a gyógyításban vitathatatlan hatású, a beszéd a befolyásolás egyik eszköze. A nyelv sokszor bizonytalan jelentést hordoz, ez is okozhat kommunikációs problémákat. Programozás: A megfigyelt viselkedésmintákat részeikre bontva és a hatásos elemeket mintákba rendezve, olyan modelleket – programot – kaphatunk, amely nemcsak a kiváló tehetséges emberek sikereit segít megismételni, hanem hozzáférést ad a saját rejtett szellemi erőforrásainkhoz is. Ezek a “kódok”, technikák megtanulhatóak. Az NLP lehetővé teszi a sikeres kommunikációt, valamint a célirányos gondolkodást és cselekvést.

A módszer sajátos tulajdonsága, hogy jövőorientált és ilyen formán a célorientáció kerül előtérbe.

 

Neuro-lingvisztikus pszichoterápia – Az NLPt

A neuro-lingvisztikus pszichoterápia (NLPt) az NLP átdolgozott pszichoterápiás alkalmazása,  mely egy összetett, integrált, kognitív, rendszer-szemléletű, imaginatív módszer. Az NLPt  egy olyan célorientált pszichoterápiás eljárás, mely során különböző mértékben kerülnek bevonásra és alkalmazásra a személyiség reprezentációs rendszerei, viselkedésmódjai, képességei, érték- és norma-rendszere, hiedelem-struktúrája, szimbólumai, metaforái és kapcsolati mintázatai.

 

Az NLP / NLPt módszerének története

Az 1970-es évek elején Richard Bandler a Kaliforniai Egyetem matematika szakos hallgatója, idejét többnyire számítógépes ismeretek tanulmányozásával töltötte, egy barátja ösztönzésére foglalkozni kezdett a pszichológiával is. Ennek kapcsán ismerkedett meg dr. John Grinder nyelvészprofesszorral. Érdeklődési körük hasonlósága végett, Bandler és Grinder úgy döntött, hogy az informatika és a nyelvészet terén szerzett tudásukat kombinálják a nonverbális viselkedés másolásának képességével, így megteremtve a „változás új nyelvét”. A Kaliforniában akkortájt terjedő számos alternatív pszichológiai iskolától eltérően,ők a változás lényegét keresték.

Grinder és Bandler főleg az M.H. Erickson a hipnotizőr és pszichoterapeuta, Fritz Perls Gestalt–  és Virginia Satir családterápiás munkássága érdekelte, mivel ők voltak az adott korszak leghatékonyabb pszichoterapeutái. Milton H. Erickson terápiás mintáinak  modellezése, lényegi megragadása adja az NLP rendszerének legnagyobb részét.

1995-ben Peter SchützHelmut Jelem és Wolfgang Karber munkássága révén született meg az NLP átdolgozott, pszichoterápiás alkalmazása, a neuro-lingvisztikus pszichoterápia (NLPt).

2007. januárjában az osztrák egészségügyi miniszter asszony hivatalosan közzé tette  az NLPt-t, mint önálló pszichoterápiás eljárást, amit az EAP  (European Association for Psychotherapy) már korábban felvette az elfogadott pszichoterápiák sorába.

 

Az NLP / NLPt alkalmazási területei 

  • az én és identitáserősítés
  • a stressz-csökkentés, szorongás csökkentés
  • autoriter személyekkel szembeni szorongás oldása
  • támadásokat, kudarcokat, kritikákat – belőlük tanulva – kezelése
  • társas helyzetekben tartás és szociális kompetencia fejlesztése
  • veszteség- és gyász feldolgozása
  • kreatív gondolkodási és cselekvési stratégiákat kialakítása
  • a belső idő strukturálása
  • idő- és cél-stratégiák kialakítása
  • fóbiák kezelése
  • a múlt negatív élményeinek megváltoztatása és hasznosítása, korrektív emócionális élmények kialakítása
  • belső erőforrások aktiválása (resource-felhasználás) új személyes tervek, programok megvalósításához
  • pszichés allergiák kezelése
  • nem kívánt szokások, indulati reakciók megváltoztatása
  • a megküzdés és motiváció-keltés
  • ellentétes motivációk egyesítése és új képességek létrehozása
  • a szülők iránti áttétel megváltoztatása
  • hiedelem struktúrák megváltoztatása
  • a szégyen és bűntudatérzés kezelése
  • korai élmények bevésődésének korrektív emocionális kezelése (reimprinting)
  • új viselkedés kialakítása (New Behavior Generator)
  • aktuális problémák meghaladása új gondolati modellek kialakításával (a hatlépéses reframingterén

 

A módszer ellenjavallatai 

A módszer alkalmazhatóságát leginkább a kliens személye határozza meg, ezért akadályt az jelenthet, ha a kliensnél nagyon zavart, sérült  a kommunikáció, megértési nehézségek vannak közte és a terapeuta között vagy intellektuális problémák adódnak.

 

A módszer menete

Az NLP/NLPt széles problémaspektrumon alkalmazható módszer, melyekre külön-külön technikák kerültek kidolgozásra pl. azok, melyek a kiváló képességű emberek sikeres gondolkodási, probléma-megoldási, konfliktuskezelési stb. mintáinak megfigyelései által jöttek létre. Közös elem a változás, amit a kliens szeretne elérni az életében.

Emellett az NLP/NLPt különös figyelmet fordít a másik ember (kliens) személyének, gondolkodásmódjának, értékeinek, világnézetének, hiedelmeinek feltérképezésére és elfogadására, ami egyben azt jelenti, hogy a terápia kezdetén előbb meg kell értenünk a kliens rendszerének működését ahhoz, hogy abba változást tudjunk elérni.

Az NLP  is  a kommunikáció azon tényezőit tartja hatékonynak,  amelyek  túlnyomóan a  tudattalan és tudat-előttes szintjén szerveződnek és hatnak.

 

Az NLP / NLPt alkalmazása perinatális időszakban 

Számos NLP/NLPt technika alkalmas arra, hogy a perinatális időszakban megjelenő nehézségekben, újfajta kihívások kezelésében segítséget adjon. A teljesség igénye nélkül néhányat említve:

  • szülési fájdalom mérséklése, elviselhetővé tétele,
  • szüléstől való félelem megszüntetése, mérséklése
  • vajúdás alatti stressz reakciók (pl. gyors szívverés) helyreállítása,
  • szülés utáni depresszió mérséklése
  • megfoganási nehézség esetén
  • veszteségélmény feldolgozás (magzat elvesztése, várandósság idején hozzátartozó, ismerős elgyászolása) 
  • szülői szerepekre való felkészülés, szülői identitásra való ráhangolódás
  • a perinatális időszakban újra (felbukkanó) negatív családi mintákból fakadó meggyőződések megváltoztatása, átformálása, a rossz élmények áthangolása, erőforrásként hasznosítása.
  • szülésre való mentális felkészülés, belső erőforrások mozgósítása
  • a gyermekágyi időszakra való lelki ráhangolódás, cselekvési terv kidolgozása.

 

Források: 

 

Az összefoglalót készítette

Deák Zsófia, Egerland Mária, Hujber-Nagy Mónika, Kis Gabriella, Kondor Ibolya