"Hosszú évtizedek után, mialatt a férfiakat és a csecsemőket különálló világokban képzelték el az emberek, világaik végre találkoznak. Az apaságba való átmenet az élet egy kiemelt eseménye, amely előre jelezheti az apa bevonódását a gyermeknevelésbe egészen a gyermek tizenéves koráig."
A holland Marian Bakermans-Kranenburg a kötődés egyik legismertebb nemzetközi szakértője. Új cikkének címe: Apa születik - az első 1000 nap. Az absztraktot és a kiemelt bekezdéseket Ördögh Csilla pszichológus, az MPPPOT elnökségi tagja fordította.
Absztrakt:
Társadalmi változások eredményeként ma az apák aktívabban vesznek részt a gyermekgondozásban, mint régen. Ebben a cikkben a kialakuló apaság kapcsán egy kontextusfüggő biológiai-viselkedéses modellre teszünk javaslatot, melyben szociokulturális, viselkedéses, hormonális és neurológiai tényezők lépnek életbe és egymással kölcsönhatásba az apaság első 1000 napján. Az apa részvételét a gondozásban szociokulturális tényezők is befolyásolják, ideértve a különböző elvárásokat az apák felé és az apa általi gondozás lehetőségeit, amit elősegíthet az esetleges fizetett apai szabadság. Egyes hormonok szintje (pl. tesztoszteroné, vazopressziné, oxitociné, kortizolé) bejósolja az apák szülői viselkedését. A gondozási tevékenységekben történő részvétel cserébe hatással van a csecsemő jelzéseire érkező további hormontermelődésre és agyi reakciókra. Az első gyermek születése az apaságba történő átmenetet jelöli, és kritikus időszak lehet a férfiak életében. Könnyedebb átmenet az apaságba optimálisabb apai részvételt jósol be a születést követő években. A prenatális és korai posztnatális apaság mélyebb ismerete előkészíti az utat ahhoz, hogy olyan intervenciókat fejlesszünk ki, melyek hatékonyan támogatják az apaságot a várandósság alatt és a gyermekek első életéveiben.
(... A cikk ír egy olyan intervencióról), melyben az apákat ultrahang vizsgálat alatt arra kérik, beszéljenek magzatukhoz, masszírozzák az anya hasfalán keresztül. Ezt videóra veszik és - használva a felvételt is - szakember segítségével 3 alkalmon keresztül átbeszélik az apró kommunikációs jelzéseket, a kötődési viselkedést, melyet a magzat apja felé produkál.
(...) Legalább két oka van annak, ami miatt érdemes felismerni, hogy az apaság jelentősége már a várandósság alatt elindul. Az első ok, hogy a prenatális környezet messzire nyúló hatással bír a gyermek fejlődésére nézve. Egy apa pozitívan befolyásolhatja ezt a környezetet (pl. azzal, hogy leszokik a dohányzásról) vagy negatívan (pl. azzal, hogy erőszakot követ el a párján). Az a viselkedés, mely védelmezi a várandós partnert, például ha az apa biztosítja számára az elegendő pihenést és a patogén hatású ételek elkerülését, védelmezi a csecsemőt és jótékonyan hat a baba fejlődésére. A második ok, hogy a várandós apák 11-79%-a szomatikus várandóssági tüneteket észlelhetnek magukon (ez az ú.n. couvade szindróma): hányingert, lábgörcsöket, hangulatingadozást és súlygyarapodást.
Az eredeti cikk 2019-ben jelent meg a Child Development Perspectives folyóiratban, "Birth of a Father: Fathering in the First 1,000 Days" címmel.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6919930/pdf/CDEP-13-247.pdf
A kép forrása: freepik.com/free-photos-vectors/people