Az analitikus szemlélektű anya-csecsemő pszichoterápia lényege
Az anyai fantáziák és szorongások meghatározzák az anya viselkedését, melyek a csecsemő körüli gondozási helyzetben megnyilvánulnak, és megfigyelhető módon alakítják az anya-gyermek kapcsolatot.
A szülő-csecsemő pszichoterápiát olyan csecsemőknél és kisgyerekeknél lehet alkalmazni, ahol a panaszok okaként a leggondosabb orvosi vizsgálat sem derít ki testi betegséget. Ilyenek lehetnek pl.: alvászavar, evészavar, hasmenés, hányás, fokozott nyugtalanság, vagy akár az érthetetlen lázas állapotok. Ezekben az esetekben a még nem beszélő csecsemő, ill. a beszédfejlődés kezdetén járó kisgyerek - más közlési lehetőség híján - a tünetén keresztül igyekszik valamit anyja tudomására hozni. Az anyát azonban ennek megértésében megakadályozhatják múltbeli és/vagy jelenlegi konfliktusai. A pszichoterapeuta - mintegy tolmácsként - megkísérli lefordítani az anya számára a csecsemő "szavait", azaz a tünetét. Az anya problémára való rálátását, megértését, a feldolgozást segíti a terápiás munka.
A pszichoterápia menete
A terápia általában 6-10 ülésben történik. A 40-60 perces beszélgetéseken részt vesz(nek) a szülő(k) és a csecsemő. Beszélnek a csecsemővel kapcsolatos nehézségeikről, saját gyermekkori hasonló élményeikről, eddigi életükről és jelenlegi élethelyzetük problémáiról.
A terápiás beavatkozást megelőzheti egy csecsemő illetve szülő(k)-csecsemő megfigyelési periódus, amely lehetővé teszi a beavatkozás nélküli résztvevő megfigyelést a család otthonában. Ezen megfigyelések hozzájárulnak a problémák feltárásához, mivel nem kizárólag másodlagos elbeszélésből következtethet a terapeuta az interakciók minőségére.
A gyermeket a családi unióban is önálló, kompetenciákkal rendelkező személyiségként kell kezelni. El kell különíteni az önálló tünetképzést a tükrözéstől. A szülői kompetenciaérzés nem sérülhet sem a terapeuta, sem pedig a csecsemő javára. Körültekintően kell eljárni az esetleges szomatikus háttér anamnézisében. A terapeuta figyelmét és tisztánlátását nem tompíthatják a torzító faktorok és saját prekoncepciói.
A csecsemő és szülő-pszichoterápia célja
A feltárandó és enyhítendő problémák és diszfunkciók alapvetően a következő módon kategorizálhatók: a) Baj van a gyerekemmel! (Pl. alvásproblémák, sírás, táplálkozási és fejlődési zavar, szobatisztaság, testvérféltékenység) b) Baj van köztünk! (Pl. kezelhetetlen dac, agresszió, nem kötődik a szülőhöz, túlzott kötődés) c) Baj van velem! (Pl. szeretethiány, túlzott féltés, szülői agressziókezelési probléma)
A terápia célja a harmonikus személyiség és kapcsolatok elősegítése, a szeretni tudás és önbecsülés képességének fejlesztése, a szülő-gyermek kommunikáció effektívvé tétele.
A csecsemő-szülő terápiák sajátossága, hogy akár anyai, akár gyermeki, akár kapcsolati problémáról van szó, az alanyok együtt kezelendők. Az anya (szülők) és a gyermek uniója az én tudat teljes kifejlődéséig igen szoros. Az anya pszichés állapota, lelki történései és pszichés emlékezete leképeződik a gyermekben. Viselkedésében olyan dolgok is megjelenhetnek, melyeknek tüneteit az anya nem, vagy alig észlelhetően mutatja. A közös munka megkezdésekor ezért szükséges tisztázni, hogy a gyermek problémájának megoldásához az anyán keresztül visz az út, a javulást csak az ő értő figyelme és szerető gondoskodása képes fenntartani. Amennyiben lehetséges, mielőbb tisztázni kell, hogy a „baj van a gyerekkel” hátterében nem a gyermektől független, rá vetített, anyai pszichés terhek állnak-e.
A módszer ellenjavallatai
Ha a testi vagy pszichikai állapotot a terápia kedvezőtlenül illetve kiszámíthatatlanul befolyásolja, akkor pszichológiai/pszichiátriai terápia kizárólag a kezelő szakorvossal konzultálva végezhető. Mentálisan vagy pszichésen súlyosan sérült szülő esetében a terápia kimenetele kiszámíthatatlan; ezért nem, vagy csak a kezelőorvos felügyelete mellett folytatható. Bármilyen etikai dilemma esetén csak annak megoldása és tisztázását követően folytatható a terápiás folyamat.
Szervezetek, elérhetőségek
Ajánlott irodalom
Halász A. (2014): A csecsemőkor pszichológiája, pszichopatológiája és terápiás megközelítése. In Vikár A., Vikár Gy., Székács, E. (szerk.): Dinamikus gyermekpszichiátria, Medicina, Budapest
Az összefoglalót készítette
Bottyán Emese, Kurucz Zsófia, Motyvainé Jakab Ildikó, Szabó Éva Nóra