Perinatális területen dolgozó segítő szakemberként, még ha feladatkörünktől távol is esik a speciális kompetenciákat igénylő traumamunka, bármikor találkozhatunk munkánk során a bántalmazással. A kliensről kiderülhet, hogy súlyos traumát hurcol magával, és ez nehezíti az anyává válás időszakát, a gyermekkel való kapcsolódást. A szülés élményének elmesélése révén kiderülhet, hogy a nőt szülészeti erőszak érte. A szülés körüli megfelelő bánásmód mellett is, a folyamat korábbi bántalmazás élményeit idézheti meg. A továbbirányítás fontos és szükséges lehet ezekben az esetekben, de mi segíthet, hogy a kapcsolódás idején meg tudjuk tartani a klienst és önmagunkat? Hogyan tudunk a szakmai közegben beszélni ezekről az esetekről és mi segíthet, hogy minket ne temessen maga alá a másik fájdalma? Ezeknek a kérdéseknek eredünk utána egy népmese segítségével. A mese képei és azok kibontása közös nyelvet és - reményeim szerint - hasznos eszközöket kínálhat a megterhelő szakmai élmények megosztáshoz.
![Image](/images/workshopok/Serfozo_Aniko.jpg)
ELŐADÓ
Serfőző Anikó
pszichológus, perinatális szaktanácsadó, Metamorphoses meseterapeuta
Pszichológusi munkám második fiam születése után perinatális kanyart vett, az ELTE perinatális szaktanácsadó posztgraduális képzés elvégzése óta magánrendelésemen az anyává válás és a szülés/születés útján nyújtok kísérést a hozzám fordulóknak. A népmesék képei a közös munkában kapcsolódást kínálnak a régen élt közösségek felhalmozott tudásával és egymással a jelenben. Perinatális területen dolgozó pszichológusként munkám során állandó iránytűként használom a népmeséket. Amellett, hogy nehéz helyzetekből kiutat mutatnak, az önmagunkhoz és a világhoz való kapcsolódás irányait is képesek jelezni.
A mesékkel való kísérő munka fortélyait Boldizsár Ildikótól tanultam. Magánrendelésem mellett együttműködöm a Budai Perinatális Központtal. Perinatális szaktanácsadó záródolgozatomat: A bábaság megjelenése a népmesékben címmel írtam.